Lilith lett volna Ádám első felesége, csak a Gonosz Vatikán Eltitkolja A Nép Elől? Vagy ez a Gonosz Patriarchális Cis Heteró Fehér Férfiak Elnyomó titkolózása, amivel a nőket akarják sakkban tartani?
Vagy ezek csak utólagos szenzációhajhász és propagandisztikus belemagyarázások és valami sokkal nagyobb, ősi titok lappang a háttérben?
A neten egy ideje kétféle változatban is terjed Lilith mítosza: az első a feminista tanulságra fókuszál, a második a “Neked is tudnod kell, mit titkol Előled a Vatikán” jellegű oldalakon bukkan fel.
A valóság, szokás szerint, egészen más, mint amit a politikai mozgalmak, vagy az ezobulvár oldalak akarnak elhitetni.
Tartalomjegyzék
Lilith története egyszerre ősi és új
Mielőtt megismernénk Lilith valódi történetét, nézzük a legfőbb félreértést: azt, hogy Lilith története bibliai.
Nem az.
Lilith történeténél még Szent István Intelmei vagy az Ómagyar Mária-siralom is idősebbek.
Lilith történetét ugyanis a középkorban találták ki. Akkor még szatirikusnak szánták. Most meg komolyan veszik a neofeministák és az ezobulvár rajongói.
A férfigyűlölő politikai dogmák érdekelnek vagy a valóság? Ha az utóbbi, olvasd tovább.

Lilith mítosza röviden
A középkori zsidó Midrás szerint Isten Ádámot és Lilithet egyazon agyagból formázta, hogy Ádámnak társa legyen. Első este Isten magához hívta Lilith-et, és azt mondta neki, hogy Ádám alárendeltje lesz.
Ezt nem fogadta el, mert az agyag, amiből őt formázták, a bukott Samael nyálával volt megmérgezve. Lilith összeveszett Ádámmal és az Édent elhagyva a sivatagba ment. Ott minden nap több ezer keveréklénnyel egyesült és több ezer gyermeket nemzett velük.
Ádám magányosságra panaszkodott Istennél, aki erre megteremtette Ádám oldalbordájából Évát.

Lilith halhatatlan maradt, mert nem evett a Tudás Fájának gyümölcséből. Néhány zsidó monda szerint ő volt az utolsó angyal a tíz szentségtelen sefira közül, akitől mindenki félt.
A legenda szerint gyermekeit megölték, mert azáltal, hogy megszökött az Édenből, ellenszegült Isten akaratának. Lilith ezért bosszúból az emberek gyermekeit ölte meg.
Hogy ettől megóvják magukat, az emberek pentagrammákat akasztottak a bölcsőre, amin az Éden 4 folyója, valamint Sanvai, Sansanvi és Semangloph angyalok nevei voltak láthatók, azok az angyalok, akik Isten megbízásából Lilith-re vadásztak és gyermekeit megölték.
Eddig a mítosz – vagy mégsem?
Ahogy a Lilith történet fejlődött
A fenti írás nem ősi, titkos tudás. Nem az egykori női papság elnyomásának igazolása. Nem egy cisheteró fehér férfiak vezette patriarchális elnyomó gépezet propaganda anyaga a nők rabságban tartására.
A fenti Lilith történet ugyanis csak a 13. századtól (1200-as évek) létezik! Az egyik középkori kabalista rabbi, Isaac ben Jacob ha-Cohen írta le, és ezért szerepel benne többféle név és módszer az angyalmágiából.
Lilith a zsidó mágiában a hatodik század környékén jelenik meg, ahol még éji démon volt (semmiféle feminista női egyenjogúsági harcos nem volt! A Vatikán se titkolta. Ennyit erről).

Lilith a Holt-tengeri tekercsekben
“Közvetlen” előzményét a 4Q510-511 számú Holt Tengeri Tekercsben találjuk meg. A Bölcs/Maskil Éneke címet is viselő iratban Lilith – bármilyen hihetetlen és bármekkora csapás is ez a “Vatikán titkolja” mítoszra, de éji démonként szerepel.
Lilith a Bibliában
Még korábban, a Bibliában is pontosan így bukkan fel Izajás/Ézsaiás könyvében: éji démonként.
Iz 34,14: “Vadmacskák találkoznak ott hiénákkal, szőrös lények kiabálnak egymásnak. Ott vesz menedéket Lilit is magának, ott talál nyugvóhelyet.”
Héberül: וּפָגְשׁוּ צִיִּים אֶת-אִיִּים, וְשָׂעִיר עַל-רֵעֵהוּ יִקְרָא; אַךְ-שָׁם הִרְגִּיעָה לִּילִית, וּמָצְאָה לָהּ מָנוֹח
Lilith az ókori Mezopotámiában
Lilith egyértelműen Mezopotámiában jelenik meg először az írott forrásokban, viszont jelenleg nehéz eldönteni, hogy két népnél is megjelent külön-külön, vagy a sémiták a sumerektől vették át, vagy éppen ugyanaz az ősi istennő-névforma élt tovább a két nyelvcsaládban.

A Lilith (לילית) név etimológiája
A Lilith név két forrásból eredhet:
A sémita LYL szógyök alapjelentése az “éjszaka”. Lásd például a héber layil vagy az arab layl szavakat, a Lejla nevet.
A Bibliában, a Holt-Tengeri Tekercsekben ebben az értelemben szerepel a Lilith név.
A korábbi, akkád nyelvben két szót is találunk, ami hozzá kapcsolódik: lilit és līlītu. Mindkettő szellemet, kísértetet (rosszindulatú szellemi lényt) jelent. Lehetséges az összefüggés az akkád lilu szóval, ami alkonyat jelentéssel bír. Az akkád (mivel sémi nyelv) a -t, -tu végződéssel jelöli a nőnemű szavakat.
A szó eredete lehet tehát az Alkony Hölgye, Lilu-tu.
A szó másik lehetséges eredete volt, egyes 20. század eleji kutatók szerint, a sumer Lil-itud, de ez szóösszetételben kb. azt jelentené, hogy a hónap levegője, vagy havi lég.
Sokkal valószínűbb azonban, hogy a sumer formája a lillake, pontosabban kisikil lillake, ahogy a Gilgames eposzban szerepel. Ennek a régi fordítása az, hogy “kísértet hajadon“.
Azonban a szövegkörnyezet alapján sokkal valószínűbb, hogy a kisikil fordítása szent hely, a lillake pedig vízi szellem, esetleg bagoly, vagy nimfa, mert a fában fészkel.
A sumer eredeti jelentése tehát A szent fa női szelleme lenne.
Az adott szövegrészlet azonban ennél is többet mond el a számunkra.
A valóság Lilithről: a Nagy Istennő ősi alakja
Az említett helyen ugyanis azt találjuk, hogy Inanna (A Mennyek Úrnője) azt parancsolja Gilgamesnek, hogy vágja ki a fát, és készítsen számára menyegzői ágyat és trónszéket belőle.
A fában azonban három lény is lakozik: a gyökerei között a kígyó, a törzsében a nimfa, a lombkoronában az Anzu-madár.
Gilgames engedelmeskedik Inannának és kivágja a fát.
Csakhogy a három lény és a fa, illetve maga a parancs egy ősi esemény szimbóluma!
A fa maga a Szent Fa, amelynél a Nagy Istennő három személyének szimbólum-állata lakozik: az Anyáé a madár, a Leányé a nimfa, az Öreganyáé a Kígyó.
Az, hogy Inanna (szó szerint: a Mennyek Úrnője, a Nagy Istennő Leány személye sumer néven) ad a kivágására parancsot, azt mutatja, hogy az ősi matriarchális társadalom harc nélkül ment át a patriarchális ókori társadalomba: maguk a papnők vezényelték le a folyamatot, az Istennő parancsára.

Az, hogy a Szent Fából ágy és trónus lett, a szövetség és hatalom továbbélését bizonyítja: az ágy a Szent Nász helye, ahol Ég és Föld pecsételi meg szövetségét, a trónus jelképének értelme pedig aligha szorul magyarázatra.
Lilith története mögött tehát nem egy feminista propaganda vagy egy vatikáni titok lappang.
Lilith története eredetileg azt mondja el nekünk, hogy a Nagy Istennő hite töretlenül élt tovább Mezopotámiában az őskori-ókori átmenetet követően is!
Forrás: Az Ősforrás és az Ősi Hit Temploma
Borítókép: John Collier: Lilith