Skip to content

Az Istennő földje: Írország az Istennőről, Ériuról kapta a nevét

Írország (Éire) azon kivételes országok közé tartozik, amely az Istennőről kapta a nevét.

Írország gaelül (ír nyelven) Éire, azaz ‘Íre’. Csakhogy még az írek közül is kevesen tudják, valójában mit is jelent az országuk neve.

A legtöbb ország az államalapító nép után kapta a nevét. Kivéve Írországot

Magyarország a magyarok, Anglia az angolok (angolszászok) után, Németország a magyar nyelvben a németek (nemac “nem szláv”), németül a Deutsch önelnevezésből kapta a nevét.

De ki volt Ériu istennő, akiről Írország és az ír nép a nevét kapta?

Ériu istennő
Ériu istennő

Ériu a Nagy Istennő Leány aspektusa

Ériu (akinek neve “bőséget” vagy “bőségest” jelent) a nővéreivel, Banbával és Fódlával együtt alkotnak egy ősi istennő-hármast, akik Danu istennő három aspektusát képviselik. Danu pedig a Teremtő, a Nagy Istennő, minden istenség anyja az ősi ír vallásban – Danu adta a Duna folyó nevét is.

Ériu a Leány, Fódla az Anya, Banba az Öreganya

A középkori szövegek, mint például a Lebor Gabála Érenn (“Írország megszerzésének könyve”) szerint, Ériu, Banba és Fódla a Tuatha Dé Danann tagja volt, a mitikus fajé, amely meghódította Írországot még az első emberek előtt.

A jelenlegi kutatás úgy véli, hogy a Tuatha Dé Danann képviseli a kereszténység előtti Írország pogány istenségeit, akik később az ír folklór „tündéreivé” váltak.

Tuatha dé Dannan
Tuatha dé Dannan

A Lebor Gabála azt mondja nekünk, hogy Banba, Fódla és Ériu volt Írország utolsó királyainak, Mac Cuill, Mac Cecht és Mac Gréine Tuatha Dé Danannak a felesége.

Azt, hogy Írországot nem „Banbaországnak” vagy „Fódlaországnak” nevezzük, a Milesianoknak, ennek az ősi kelta népnek köszönhetjük.

A Milesianok az írek közvetlen ősei

A milesianok (gaelül: gairthear Mílidh Easpáinne) voltak a mai írek ősei, akik az Ír-sziget délnyugati partvidékén szálltak partra, legyőzték az itt élő, korábbi népet, amit Tuatha Dé Danannnak (“Danu Istennő Népe”) neveztek.

A legenda szerint a hódítók mindhárom istennő-aspektussal találkoztak, akik külön-külön győzelmet ígértek nekik, ha a földet utánuk nevezik el. Ériu volt az, aki a legnagyobb bőséget ajánlotta, így végül a győztes hódítók róla nevezték el Írországot.

Az Ériu adta hatalomnak ára volt

Azonban amikor a hódítók királya feleségül vette Ériut, az istennő komoly árat követelt a segítségért: ha aszály, éhínség támadt bármikor, szabadon meg lehetett ölni az uralkodót, akinek évről évre, Bealtaine (Beltain, május 1. ősi ünnepe) napján kellett megerősítenie a házasságot.

Forrás: great-goddess.com

Borítókép: Divinewish

Index