Régóta borzolják vatikáni titkok az emberek kedélyét. Érthető, miért foglalkoznak olyan sokan a Vatikán titkaival: kétezer éve meghatározó szellemi központ.
Mostanában röppent fel az a híresztelés, hogy a Vatikán egy etruszk temető-városra, nekropoliszra épült, holott még izgalmasabb dolgok rejlenek a mélyben!
A Vatikán évezredek óta fontos város(negyed)
Ha tehát a korábbi, római időszakot is ide vesszük, akkor ezen elképzelés szerint immár 2100 éve egy nekropoliszra épül az európai civilizáció bölcsője. Elég meredek ötlet, hiszen ezek szerint az egyetemes emberi jogok nyilatkozatát, a genfi egyezményeket vagy a Vöröskeresztet létrehozó civilizáció alapvetően alvilági támogatással bír.
Aligha szükséges tovább magyarázni, milyen európa-ellenes, sötét erők sugalmazták mindezt az ötlet kiagyalójának. Ám kerekedjünk felül az érzelmi manipulációjukon, amivel negatív, félelemkeltő híreket terjesztenek!
Vizsgáljuk meg, hogy valóban Vatika nevű, etruszk alvilág istennő birodalma húzódik a Vatikánváros alatt. Vagy ez csak egy szokásos kereszténység-ellenes hír?
A cikkünkből mindez kiderül, ahogy elmélyedünk a Vatikán történetében, feltárjuk a rejtélyes etruszkokat, megvizsgáljuk a nekropolisz fogalmát, feltárjuk az etruszk alvilági istenségeket, és megvizsgáljuk a Vatikán név etimológiáját, beleértve a római „vatres” jelentőségét.
Készülj fel egy időutazásra, és fedezd fel a Vatikán titkait!
A Vatikán története
Vatikánváros a világ legkisebb független állama, mind méretét, mind lakosságát tekintve. A pápa által vezetett római katolikus egyház szellemi és közigazgatási központja.
Vatikánváros története az ókorig nyúlik vissza, amikor a területet Mons Vaticanus néven ismerték, amely a Tiberis nyugati partján lévő domb volt Rómában. Az évszázadok során azzá a vallási és kulturális epicentrummá fejlődött, amelyet ma ismerünk.
Egy lenyűgöző elmélet szerint a Vatikán egy etruszk nekropoliszra épült, ami tovább növeli a Vatikán misztikumát és ősi eredetét.
A Mons Vaticanus eredete
A Mons Vaticanus, azaz Róma hét dombja közül a Vatikán-domb hosszú és mesés múlttal bír. Eredete az etruszk civilizációra vezethető vissza, egy ősi civilizációra, amely az i. e. 8. századtól az i. e. 3. századig virágzott az Itáliai-félsziget középső részén.
Az etruszkok jelentős hatást gyakoroltak a római kultúra és vallás fejlődésére, és jelenlétük a Mons Vaticanus területén egy érdekes réteggel gazdagítja annak történetét.
Kik voltak az etruszkok?
Az etruszkok egy lenyűgöző és titokzatos civilizáció voltak, amely megelőzte Róma felemelkedését. Számos területen, többek között az építészet, a mérnöki tudományok és a művészet területén szerzett fejlett tudásukról voltak ismertek.
Az etruszkok gazdag vallási és spirituális hagyományokkal rendelkeztek, amelyek magukban foglalták a túlvilági életről és a temetkezési szokások fontosságáról vallott nézeteket. Kultúrájuk és befolyásuk nagy hatással volt az ókori Róma fejlődésére.
Etruszk kultúra és vallás
Az etruszkok összetett és bonyolult vallási rendszerrel rendelkeztek, istenek és istennők panteonjával, akik jelentős szerepet játszottak a társadalmukban. Hittek az alvilág létezésében, és vallásuk lényegében a római államvallás alapját képezte a későbbiekben.
Az etruszkok számára, akár a többi ókori civilizáció esetében, fontosak voltak a temetkezési szokások, és az elhunyt szeretteik tiszteletére és emlékére bonyolult nekropoliszokat építettek, hasonlóan Egyiptomhoz, Mezopotámiához vagy Hellászhoz.
1. Titok: Róma tényleg nekropoliszra épült?
Aki szereti a horror történeteket és rajong a vámpírokért (meg a gyilkos apácákért), azokat ki kell ábrándítsuk: a válasz határozottan nem.
Az, hogy a későbbi korokban, Róma növekedésével egykori szent helyek, erdők, ligetek, falvak váltak a város részévé, egy dolog. Maga a történelmi Róma a hét dombjával azonban nem épülhetett nekropoliszra, mert ezt a legkevésbé se találták szakrális és mágikus okokból szerencsés ötletnek.
Mi az a nekropolisz?
A nekropolisz az ógörög „nekros” (halott) és „polisz” (város) szavakból származó kifejezés, amely „a halottak városát” jelenti. Egy nagy temetkezési helyre vagy temetőre utal, amely gyakran az ókori városok mellé építettek, éppen úgy, ahogy manapság is a városok mellett húzódnak a temetők – amíg a városok túl nem nőnek rajtuk.
A nekropoliszokat szent helyként építették, ahol az elhunytakat gyakran tényleg házakhoz hasonló kriptákban helyezték nyugalomra, és szertartásokat végeztek tiszteletükre és emlékükre.
A nekropoliszok jelentősége az ókori társadalmakban
Egy nekropolisz jelenléte arra utal, hogy a túlvilági élet fontos szerepet játszott egy adott civilizáció kultúrájában és hiedelmeiben.
A nekropoliszok nagy kulturális és vallási jelentőséggel bírtak az ókori társadalmakban. Szakrális helyeknek számítottak, ahol az élők kapcsolatba léphettek az elhunytak szellemeivel.
Rómában olyannyira komolyan vették a tilalmat, hogy konkrétan törvény tiltotta a holtak eltemetését a város falain belül. Eleve nem építették volna a városukat temetőre.
A Vatikán alatt mégis van nekropolisz
A fentieknek nem mond ellent az, hogy a Vatikánváros alatt mégis találni egy „holtak városát” – csak éppen nem etruszk időkből származik, és nem a Vatikán-domb alá építették. Vatikán-hegy déli lejtőjén, a Néró-cirkusz szomszédságában épült.
Mivel a római törvények értelmében a városfalakon belül tilos volt a halottakat eltemetni, ezért a városi temetőket kívül, az utak mentén alakították ki. Az egyik ilyen utca, a Via Cornelia, északra, a Vatikán dombja mentén húzódott.
Szent Péterrel kezdődött a Vatikáni Nekropolisz története
A hagyomány szerint Péter apostol 64-ben vagy 67-ben, Néró császár uralkodása alatt halt mártírhalált. Pétert állítólag azért temették el abban a temetőben, mert közel van a Néró Cirkuszhoz, ahol mártírhalált halt.
A milánói ediktum után Konstantin császár elkezdte az első Szent Péter-templom építését, amelyet régi Szent Péter-bazilikának is neveznek. Ebben az időben a római nekropolisz még használatban volt. Ezt onnan tudjuk, hogy egy urnában találtak egy érmét, amely Kr. u. 318-ból származik.
Ebben az időben a nekropolisz törvényes védelem alatt állt, és érinthetetlen volt. I. Konstantin császár azonban úgy döntött, hogy bazilikát épít, amely éppen Péter apostol feltételezett sírja fölött helyezkedett volna el.
Hogy a tervezett építkezéshez szükséges sík területet megszerezze, I. Konstantin császár kiásatta a Vatikán-dombi nekropolisz egy részét, aminek következtében a nekropoliszt földdel és építési törmelékkel töltötték fel, kivéve Szent Péter sírját, amely megmaradt.
2. Titok: a Vatikánváros részben egy kocsihajtó stadionra épült
A már említett Néró-cirkusz lényegében a Szent Péter Bazilika és a nagy tér alatt található. A temetkezési emlékművek és mauzóleumok, valamint a kisebb síremlékek, továbbá a különféle többistenhívő vallások isteneinek oltárai még a 4. század első felében is épültek ebben a térségben, a cirkuszon túl.
A végüket a konstantinápolyi Szent Péter-bazilika építése jelentette, habár a frígiai Kübelé istennőnek és hitvesének, Attisznak szentelt szentély még sokáig működött, azután is, hogy a közelben felépült az ókori Szent Péter-bazilika.
Ami viszont részben azért épült a kocsihajtó cirkusz fölé, mert amellett volt megtalálható Péter apostol sírja, ami a Bazilika középpontja lett.
3. Titok: a Vatikán szó etimológiája – tényleg alvilági istennőről nevezték el?
Ahogy látjuk tehát, a Vatikán nem épült nekropoliszra, és ami ott található, jóval későbbi, már keresztény korban kialakított temetkezési hely.
A bejegyzés azonban így szól:
„A VATIKÁN A KATOLICIZMUS SZIMBÓLUMA.
MA MÁR ANNYIRA HOZZÁSZOKTUNK A NÉVHEZ, HOGY SZINTE BELE SEM GONDOLUNK, HONNAN IS KAPTA A VATIKÁN A NEVÉT. AZ IGAZSÁG AZ, HOGY A VATIKÁN NÉV SEM NEM LATIN, SEM NEM GÖRÖG, ÉS NEM IS VEZETHETŐ VISSZA A BIBLIÁRA.
AZ A SZÓ, AMELYET AZ EGYHÁZZAL TÁRSÍTUNK, SZOROSAN KAPCSOLÓDIK VATIKA ETRUSZK ISTENNŐHÖZ. AZ ETRUSZK IRODALOM ÉS MITOLÓGIA ELVESZETT, DE TUDJUK, HOGY ENNEK A NEKROPOLISZNAK AZ ŐRZŐJE VATIKA (NÉHA VATICA) ETRUSZK ISTENNŐ VOLT. Ő VOLT AZ ALVILÁG ISTENNŐJE.”
Tudjuk, hogy ennek a bejegyzésnek a célja negativitást terjeszteni, azt a tévlátszatot keltve, hogy nem csak temető, de egyenesen egy alvilági istennő szent helye a Vatikán alapja.
Csakhogy nincs Vatika nevű etruszk alvilági istenség!
Etruszk alvilági istenségek
Az etruszkok összetett hitrendszerrel rendelkeztek, amelynek középpontjában a túlvilági élet fogalma állt. Hittek az alvilág létezésében, amelyet különböző istenségek uraltak, akik a túlvilág különböző aspektusait irányították.
Ezek az istenségek döntő szerepet játszottak az etruszk temetkezési rituálékban, és az etruszk nép nagyra becsülte őket. Ráadásul jól ismertek részben pl. a görög mitológiából.
Charun, Orcus, Aita
Az etruszk alvilág egyik kiemelkedő istensége Charun volt, akit gyakran félelmetes alakként ábrázoltak kalapáccsal vagy pöröllyel. Charun szerepe az volt, hogy az elhunytak lelkét a holtak birodalmába vezesse.
Az életből a halálba való átmenetet szimbolizálta, és úgy hitték, hogy az alvilág kapujának kinyitásához szükséges hatalommal rendelkezik.
Orcus és Aita is Hádésznak felelt meg, mint a holtak lelkének bírája és az alvilág ura, Phersipnai/Perszephóné férje.
A közösségi bejegyzés alaphibája: Vatika nevű istent nem ismertek az etruszkok
Vatica nevű etruszk isten(nő) azonban nincs. Létezett egy Veiove/Veive/Vetis (szótöve: Veti) nevű, etruszk alsóvilági istenség, akinek a temploma a Capitolium-dombon állt, ám ennek nincs köze a Vatikánhoz – mivel az egy másik domb, Róma másik része.
A Vatikán intrikákkal és rejtélyekkel teli hely, évezredeken átívelő, gazdag történelemmel
A Vatikán név etimológiája tehát más kellett legyen. Ha nincs Vatica nevű istennő, akkor honnan ered? A válasz egyszerű: a vates + cinor, jövendő + énekelni/szavalni/mondani szóösszetételből származik, azaz a „Jövendőmondás dombja” volt az etruszk időkben.
Kik voltak a vates-ek?
A vates szó eredetileg isteni befolyás alatt álló jövendőmondó papokat és papnőket jelölt, olyan személyeket, akik közvetlenül az istenek üzenetét közvetítik.
Etimológiáját tekintve a Proto-Italic *wātis,szóból ered, ami pedig a Proto-Indo-European *wéh₂t-i-s (“látnok”), illetve *weh₂t- (“izgatottnak lenni”) etimonból származik.
A Vatikán-domb pedig, még Róma alapításának idején, ezen látnok-közvetítő papok székhelye volt. Latinul a vaticinari jelentése: jövendőt mondani.
Lám, a valóság mindig sokkal izgalmasabb!
4. Titok: kétezer éves, titkos szentély rejtőzött a Vatikáni Könyvtár közelében
A Vatikáni Könyvtár közelében tártak fel egy 2000 éves szentélyt az olasz régészek. A titkos hely több mint másfél ezer évig maradt ismeretlen az emberek előtt.
A rejtélyes római bazilika, amelyet egy ezoterikus pogány kultusz hívei építettek, és amely ma már több mint 40 méterre fekszik az utcaszint alatt, először nyílt meg a nyilvánosság számára.
Az első évszázadban a császári főváros szélén álló tufa vulkanikus kőzetből építették ki az akkori világ legnagyobb pogány bazilikáját. Az istenek, istennők, párducok, szárnyas kerubok és pygmiesek stukkó domborműveivel díszített titkos szentélyt 1917-ben, „véletlenül” fedezték fel egy vasútvonal építése során Rómában. Egy földalatti átjáró talaja beszakadt, felfedve a rejtett kamra bejáratát.
Cikk forrása