Skip to content

30 átoktáblát találtak egy athéni kútban – még mindig hatnak?

Az átoktáblák népszerűek voltak a múltban. Sokan vélték úgy, hogy az ellenfeleik, riválisaik legyőzése, vagy akár szerelmük meghódítása átoktáblákkal valósítható meg a legbiztosabban.

Harminc darab, ólomból készült átoktáblát fedeztek fel egy ősi kút alján Athénban. A kút a Kerameikos, az ókori Athén fő temetőjében található, amely a fazekasok negyedének szomszédságában épült (a keramos a fazekas agyagát jelenti).

A temető környéke egykor népes városnegyed volt

A Kerameikos az eredeti, ókori városközponttól északnyugatra, a néhai városfalnál húzódott a Dipylon-kapu mellett.

A hatalmas helyszínt korábban az Eridanos folyó keresztezte, mielőtt csatornáztak volna a klasszikus időszakban, amikor a városfalat húzták fel.

30 átoktáblát találtak egy athéni kútban - még mindig hatnak?
30 átoktáblát találtak egy athéni kútban – még mindig hatnak?

Az agyagművesek negyedén korábban végigkanyargó út kiváló helynek számított az iparosoknak az édesvíznyerő helyek bősége miatt – Athén már az ókorban sem volt éppen víziváros.

2011-ben kezdődött az itteni kutak teljes feltérképezése

2011-ben a német régészeti intézet, amely 1913 óta ásatja a helyet, kutatási projektet indított a Kerameikos kutak dokumentálására, feltérképezésére és feltárására, és eddig több mint 40-et tártak fel teljesen.

A B 34 jelölést kapott kutat a nyilvános fürdőház udvarán fedezték fel a Dipylon előtt. A kerek kávás kutat az i.e. 4. században építették sokszögű mészkő téglákból.

A kút  átmérője az alján 9,5 méter, és az egyre szűkülő kialakítása miatt a tetején már csak 3,6 méter. Ez a kialakítás egyébként nem csak az építkezést könnyítette meg, de csökkentette a víz párolgását is.

A B 34-es kút
A B 34-es kút

A B 34-es kút tele volt régészeti leletekkel

A felszín alatti víz csaknem 23 méternyi kútmélységet töltött meg még most is, így a földmunkák kihívást jelentettek. A csapatnak négy vízszivattyút kellett telepítenie a kút tengelyének megfelelő kiürítéséhez a feltáráshoz.

Alul rengeteg tárgyat találtak: agyaglámpákat, talus csontokat (azaz orrcsontokat) a kockajátékokhoz, bronzérméket, főzőedényeket, ivóedényeket (skyphoi), víz- és borkeverő edényeket (krater) és kadoit, azaz kétfülű, széles szájú edényeket, amelyekkel a vizet merték a kútból.

Néhány szerves maradványt is megőrzött a vízzel teli, oxigénszegény környezet, ideértve őszibarack magvakat, egy fazekas szerszámát és egy kis fadobozt.

Szintén figyelemre méltó módon élte túl az évezredeket az a fából készült vezetőhenger-tárcsa, a keloneion része, amely leeresztette és felemelte az edényeket a vízgyűjtés során.

Közel ezer évig használták a B 34-es kutat

Ez a kút csaknem ezer éven át volt használatban, leszámítva a háborúk és katasztrófák időszakait, mint például Sulla ostroma vagy az Athén leégése vagy a pestis.

A 6. század végi szláv inváziók véglegesen véget vettek a B 34-es kút használatának, ami valószínűleg a legjobb volt, ami történhetett vele figyelembe véve, hogy mennyi ólom ázott a mélyében körülbelül 800 éven át.

Májat formázó átoktábla
Májat formázó átoktábla

Az ólom átoktáblákból került a kút vizébe

Az ólomból készült átoktáblák többsége az i.e. 4. század elejéről származnak. Az ókorban gyakori volt, hogy kutak, sírok mélyére ástak átoktáblákat, hogy az ott lakó szellemek, illetve a hulladémonok teljesítsék a kéréseket.

Akkoriban úgy gondolták ugyanis, hogy aki idő előtt vagy erőszakos halállal távozott, az egy darabig a sírja környékén bolyong és ideális hírvivőknek számítottak, hogy átkokba foglalt kéréseket és parancsokat továbbítsanak az inferiális isteneknek.

A kutak és a szent medencék szintén közkedveltek voltak, mert úgy vélték, hogy a földmélyi istenekhez lehet azokon keresztül üzeneteket eljuttatni. Az agyaglámpások is jó eséllyel szertartási célból kerültek a kút mélyére – vagy a hordozójuk elbaltázta a dolgokat és beleejtették a lámpásaikat.

30 átoktáblát találtak egy athéni kútban - még mindig hatnak?
30 átoktáblát találtak egy athéni kútban – még mindig hatnak?

Még kutatják, mik álltak az átoktáblákon

A B 34-es kútban talált ólom átoktáblákat megviselték az évszázadok, ezért a 30 táblácskát különféle módszerekkel vizsgálják. Még jó darabig el fog tartani, mire sikerül az összes szövegét kiolvasni.

Az bizonyos, hogy meglehetősen sok részlet fog kiderülni az athéni mindennapokból, hiszen ezek a táblák jellemzően rendkívül célratörőek és személyesek, így olyan információkat őriznek, amelyek más forrásokban nem feltétlen maradtak fent: sportolók és civilek nevei, kisebb események, jogi ügyletek, szerelmi afférok, stb.

Ha pedig valóban tanulni akarsz és érdekel a spiritualitás, a valós tudás, akkor csatlakozz június 1-ig díjmentesen a Társasághoz!

Forrás: The History Blog

Index