Skip to content

Vallások

A Teremtés fogalma a zsidó ezotériában - a Szefirák és a Paradicsom tanítása a Kabbalában I.

A Teremtés fogalma a zsidó ezotériában – a Szefirák és a Paradicsom tanítása a Kabbalában I.

A Kabbala, a zsidó ezotéria a nyugati mágikus hagyományok egyik forrása, amely maga is az ősi Babilóniából származik.

A cikksorozatunkban a kiváló kutató, Tarr Dániel összefoglalóján át mutatjuk be a teremtés művét a zsidó ezotériában.

Elsőként a teremtés fogalmával szükséges megismerkednünk.

1. A Teremtés fogalma a Kabbalában – A teremtés – a Szefirák

A Kabbala a zsidó ezotéria összefoglaló neve.

Végső, rendszerezett formáját az európai Kabbala kialakulásával kapta meg, mely a XII-XIII. századi Provenceben működő Montpelleri Egyetem munkásságához köthető.

Hires kabbalisták

Ide köthető híres kabbalisták Nathan ben Zakariás, Jeruzsálemi Graffatzi, Tibbon, és Lunei Sámuel.

A Teremtés fogalma a zsidó ezotériában – a Szefirák és a Paradicsom tanítása a Kabbalában I.

Read More »A Teremtés fogalma a zsidó ezotériában – a Szefirák és a Paradicsom tanítása a Kabbalában I.

Ikhthüsz, avagy miért lett Jézus egyik fő jelképe a hal

Ikhthüsz, avagy miért lett Jézus egyik fő jelképe a hal

Jézus egyik alap jelképe a hal a bárány és a kereszt mellett. Ám ennek oka nem az asztrológiában keresendő!

Azt mindenki tudja, hogy az ókorban Jézust többféle szimbólummal is ábrázolták. A bárány vagy a kereszt a mai napig közismert, a pelikán a középkor során kikopott a köztudatból.

A hal azonban a mai napig Jézus egyik fő jelképe

Ennek okát általában két jelenségben szokták megtalálni:

  1. Jézus első tanítványai halászok voltak és emberhalásszá tette őket, illetve a hal és kenyér szaporítása is a nevéhez fűződik,
  2. Asztrológiai szempontból nagyjából Jézus idejében erősödött fel igazán a Halak korszaka.

Ezek a magyarázatok azonban másodlagosak.

A valódi indokot a szómágiában találjuk meg.

Ikhthüsz, avagy miért lett Jézus egyik fő jelképe a hal

Read More »Ikhthüsz, avagy miért lett Jézus egyik fő jelképe a hal

Éntelenség és Üresség: a buddhizmus alapvető kérdései a Ma embere számára

Éntelenség és Üresség: a buddhizmus alapvető kérdései a Ma embere számára

“Avalókitésvara, a szent Úr és Bódhiszattva a túljutott bölcsesség mélységes ösvényén járt. Magasanról lenézett, észrevett csupán öt halmot, és látta, hogy saját ön-valójukban üresek.        Itt, Ó Sariputra, a forma üresség, és a teljes üresség a forma; az üresség nem különbözik a formától, a forma nem különbözik az ürességtől; akármi ami forma, az üresség, akármi ami üresség, az forma. Ugyanez igaz az érzésekre,  észleletekre, ösztönökre, és a tudatosságra.        Itt, Ó Sariputra, az összes dharma ürességgel van megjelölve; nem  születők vagy elmúlók,    nem bemocskoltak vagy tiszták, nem hiányosak vagy  tökéletesek. (…)”[1]

        A Buddhizmus alapvető kérdései közé tartozik az éntelenség (anátman) és az üresség (sunyatá) kérdése, amely a buddhista filozófia minden területét átszövi, én mégis ismeretelméleti szempontból fogom vizsgálni.

A tagadott dolog beazonosítása

Mivel a buddhista ontológia szerint, a létező (sat) az, ami megismerhető (jnéya); így szükségszerűen, az ami nem ismerhető meg, az nem-létezik (asat).

Ennek értelmében minden létező megismerhető – tapasztalásunk számára nincs megismerhetetlen -, vagyis minden létező tárgyként (visaya) fogható fel, mert valamely tudatosság tárgya.

A létezést kitöltő tartamok (dharmák) építik fel magukat a dolgokat (bháva); ennek értelmében minden dolog összetett (samskrita).

Éntelenség és Üresség: a buddhizmus alapvető kérdései a Ma embere számára

Read More »Éntelenség és Üresség: a buddhizmus alapvető kérdései a Ma embere számára

Erkölcsi relativitás, spiritualitás és a gender kérdése

Erkölcsi relativitás, spiritualitás és a gender kérdése

Létezik egyáltalán abszolút értékrend? Miként fogadja a spiritualitás a gender kérdését, sőt beszélhetünk-e gender kérdésről, vagy ez csupán egy újabb posztmodern támadás a Nyugat ellen?

Kezdjük a könnyebben megválaszolható kérdéssel, azaz létezik-e abszolút erkölcs, vagy az mindig szubjektív értékrend lesz?

Ehhez először azt szükséges megválaszolnunk, mit is jelent az erkölcs.

Mi az erkölcs és az etika jelentése?

Az erkölcs a helyes viselkedést meghatározó szabálygyűjtemény.

Az erkölcs alatt egy adott csoport (család, társadalom, kultúra, vallás, stb.) által, a régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük.

Az erkölcs azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén.

Például erkölcsös-e többet kivenni a közösből, mint mások? Vagy etikusnak számít-e húst enni, vagy erkölcsös-e életben hagyni a legyőzött ellenséget?

Az etika határozza meg azt, hogy mi helyes és mi helytelen.

Hangsúlybeli különbség van erkölcs és etika között – az erkölcs maga a szabálygyűjtemény, az etika pedig ennek a bölcselettel alátámasztott, nagyobb halmaza. Jelen írásomban a kettőt azonosnak tekintem.

Read More »Erkölcsi relativitás, spiritualitás és a gender kérdése

A 4 Évszak Arkangyalai IV. Az Ősz arkangyalai

A 4 Évszak Arkangyalai IV. Az Ősz arkangyalai

Az ezoterikus gondolkodás szerint minden évszakhoz hozzárendelődnek bizonyos arkangyalok és mágikus erők.

Öt részes cikksorozatunk negyedik írásában az őszi időszak arkangyalaival ismerkedhetsz meg. Előző cikkünket itt olvashatod el.

Ősszel, a Mérleg, a Skorpió, és a Nyilas csillagjegyéhez tartozó arkangyalok – Haniel, Rafael, Zadkiel – vigyáznak ránk, tőlük kérhetünk segítséget.

A 4 Évszak Arkangyalai IV. Az Ősz arkangyalai
A 4 Évszak Arkangyalai IV. Az Ősz arkangyalai

Read More »A 4 Évszak Arkangyalai IV. Az Ősz arkangyalai

Shem ha Mephorash - Jahve 72 neve

Shem ha Mephorash – Jahve 72 neve

A zsidó-keresztény isten, Jahve 72 neve sokáig a hermetika egyik féltve őrzött titka volt. Most bemutatjuk mindazoknak, akik tudni akarják a régiek bölcsességét.

A Shemhamphorasch (más néven Shem ha-Mephorash vagy Schemhamphoras, eredetileg Shem HaMephorash (שם המפורש)) egy eredetileg Tannaitikus kifejezés amely Isten rejtett nevét fejezi ki a Kabbalában (beleértve a Keresztény ás Hermetikus kabbalát), és találkozunk vele néhány általános zsidó értekezésben is.

Isten nevei általában 4, 12, 22, 42, vagy 72 betűből (vagy betű triádokból) állnak. A 72-es verzió a legáltalánosabb.

Mindez az ókori mezopotámiai Marduk-kultuszból ered: Marduknak 60 neve volt

Ez a 60 név egészült ki 12 névvel a 12 izraelita törzs száma miatt, és mert a 72 különleges, beavatotti misztérium-szám.

„Isten 72 neve” A bibliai Mózes II. – Kivonulás Könyvéből (Exodus 14:19-21) származik bousztrofedonális módon 72 db hárombetűs nevet alkotva. Az eredeti héber szövegből egy bizonyos sorrend figyelembevétele mellett nyerik az alábbi 72 istennevet.

Shem ha Mephorash - Jahve 72 neve
Shem ha Mephorash – Jahve 72 neve

Read More »Shem ha Mephorash – Jahve 72 neve

Tummo, a belülről izzó tűz tibeti gyakorlata

Tummo, a belülről izzó tűz tibeti gyakorlata

A tummo, azaz a belső tűz gyakorlata Tibet által vált közismertté nyugaton. Most azt mutatjuk meg, hogyan sajátíthatod el Te is.

2002-ben Franciaországban, egy nyugati tudósokból álló delegáció előtt, két tibeti buddhista jógi, hő-érzékelő szenzorokkal felszerelten, immáron a tudományos világ számára is egyértelműen bizonyította, hogy képesek testük hőmérsékletét jelentősen növelni.

tumo vagy tummo (tibeti: གཏུམ་ མོ་ , szanszkrit: चण्ड, csaṇḍālī) a tibeti buddhizmusban használt fogalom. Hőt, meleget jelent, de a tibeti nyelvben ezt nem használják a mindennapi meleg kifejezésére. A szó a misztikus terminológiába tartozik, és belső hőt jelent.

Az ujjaik és lábujjaik végén mért hőmérséklet emelkedés elérte a 8.3 °C fok különbséget.

A nyugati szkeptikus tudomány számára jelentőségteljes ez a felfedezés, noha Tibetben közel egy évezrede gyakorolják ezt a módszert a különböző buddhista kolostorok lámái.

Tummo, a belülről izzó tűz tibeti gyakorlata
Tummo, a belülről izzó tűz tibeti gyakorlata

Read More »Tummo, a belülről izzó tűz tibeti gyakorlata

A dalai lámák intézménye és történetük

A dalai láma rangja és munkássága közismert. A nevét azonban valószínűleg jóval kevesebben tudják: Tendzin Gyáco. Szathmári Botond tanulmánya a dalai lámák történetét mutatja be.

„Minden vágyat beteljesítő
drágakőnél is értékesebb,
legmagasabbrendű célra törekvő tudattal
gondoljunk az összes érző lényre!”
(A tudat gyakorlatának nyolc verse)

Az európaiak szemében úgy tűnhet a dalai lámák intézménye, mintha az Tibet ősi hagyománya lenne, pedig nem így van.

A dalai lámák intézménye és történetük - Lhászai Potala palota
A dalai lámák intézménye és történetük – Lhászai Potala palota

Ahhoz képest, hogy a tibetiek honfoglalása és államalapítása jóval megelőzte a magyarokét és sok más európai nemzetét – hiszen a VII. század első felében zajlott – e cím 1578-as megjelenése későinek nevezhető.

Read More »A dalai lámák intézménye és történetük

A buddhizmus hatása a görög filozófiára

Arról mindenki hallott, hogy az ókorban a hellenizált világ és India között aktív kereskedelmi kapcsolat élt. 
Arról viszont már kevesebben tudnak, hogy buddhista missziók és buddhista közösségek éltek a Közel-Keleten! Tarr Bence László cikke a buddhizmus és a görög filozófia kapcsolatáról szól.

Pürrhón és a Buddhizmus

“If we were trying to prove that Pyrrho was some kind
of Buddhist, we would be not far from achieving our goal.”

A fenti idézet Everard Flinthoff-tól származik [1], aki ‘Pürrhón and India’ című cikkében, azt kívánja bizonyítani, hogy ‘Pürrhón valamiféle buddhista volt’.

Ez véleményem szerint túlzás, bár kétségtelenül lehetetlen azokat az egyezéseket cáfolni, amiket tanulmányában felmutat.

A buddhizmus hatása a görög filozófiára
A buddhizmus hatása a görög filozófiára

Az alábbi elemzésben vizsgálat alá vetném mindazokat a hasonlóságokat, amelyeket saját vizsgálódásaim során találtam, s melyek egyértelműen kimutathatóak, kitérve a Flinthoff által is hozott példákra.

Read More »A buddhizmus hatása a görög filozófiára

A Főnix szimbolikája és rejtélye

A Főnix szimbolikája és rejtélye

A főnix madár az ókor óta rejtélyekkel és lángokkal övezett jelkép. Ismerjük meg a titkait!

A főnix (Görög: Φοῖνιξ, ‘foinix’) egy mitikus szent tűzmadár, mely eredetileg az egyiptomi mitológia egyik teremtménye volt.

A főnix a monda szerint 500, 1461 vagy 15 294 évig élt (attól függően, melyik forrásban olvasunk róla).

A Főnix szimbolikája és rejtélye
A Főnix szimbolikája és rejtélye

A főnix gyönyörű vörös-arany tollazatú hím madár, mely élete végén fahéj-ágacskákból fészket épít, meggyújtja, és vele együtt porrá ég.

A hamvakból ezután egy új, fiatal főnix születik, amely bebalzsamozza az öreg főnix maradványait egy mirhából készült tojásba, és eltemeti Héliopoliszban, a „nap városában”.

Read More »A Főnix szimbolikája és rejtélye

Index