Az Istennő és a világ kapcsolatát egy szó írja le kiválóan: panentheaizmus, azaz "minden az Istennőben".
Tartalomjegyzék
Vajon az Istennő jelenik meg a világban vagy a világ maga az Istennő?
Évezredek óta ez a két irányzat vetélkedik egymással a világ vallásaiban, filozófiai rendszereiben, ezoterikus tanításiban.
Az előbbire példa a hindu istenek vagy akár Jézus: olyan istenségek, akik megmutatkoznak a világban, a világon belül hatnak a híveik szerint.
Ezt theizmusnak nevezzük, amikor a világ és az istenség elkülönül.
Az utóbbit pantheizmusnak hívjuk, ami görögül annyit jelent: „minden Isten”.
Jellemzően a természetközeli népek egyszerre vallják a kettőt: a világ is isteni, és mindenféle istenségek és szellemi lények munkálkodnak benne.
Bár mindkét elképzelés indokolt és érthető, valójában teljesen hibásak.
A mindenség ugyanis az Istennőben van.
Panentheizmus/panentheaizmus: „Minden az isten(nő)ben van”
A panenteisták számára minden Istenben van. Vagy még inkább panentheaista. Mert hogy minden az Istennőben van.
Az Istennőn kívül nincs semmi, mert a semmi nem létezik, mert a semmi a létezés tagadása. Így már a név is valami. Ha „nem-létezés”, akkor elmével megragadhatatlan, továbbá kizárja, hogy létezzen bármi. Mivel legalább egyvalami létezik (az, ami önmaga létében is kételkedni képes), ezért a semmi nincs.
Ha az Istennő azonos a teljességgel, akkor minden szakrális. A kutyagumi a járdán is. Ez nyilvánvalóan nem igaz. Máskülönben nem létezhetne szent tér, szent idő. Elvégre ha minden szent, akkor nincs különbség. Mivel van különbség, van elkülönülve szakrális, ezért nem minden szent, tehát nem minden isteni.
A teljesség bizonyítéka
Logikailag könnyű belátni: teljesség csak azáltal létezik, hogy minden lehetséges variáció megvan benne. Tehát a profánnak, mundánnak, tökéletlennek és befejezetlennek éppen úgy léteznie kell. Ez viszont kizárja, hogy a mindenség azonos legyen az Istennővel. Ha ugyanis a mindenség nagyobb mint az Istennő, akkor van nála hatalmasabb, ergo nem Ő a legnagyobb.
Vannak ilyen istenségek is, de ők legfeljebb emanációk, nem Az Istennő.
Minden az Istennőben létezik
Az Istennő csak akkor lehet a leghatalmasabb, ha nem vonatkozik rá egyetlen rangsorolás sem, tehát túl kell legyen a Léten. Azaz Az Istennőre nincs hatással se lét-törvény (Dharma, Tao, Maát), se létezés. Nem abszolút létező, mert az a lét-törvény alá tartozik. Ő maga mindennek a forrása, belőle származik és által minden. Az indiaiak ezt változtatták át Brahma-ra. Ám ettől még az Istennő az, aki megnyilvánulatlan és megnyilvánult a világ számára.