A modern ezotéria és spiritualitás tele van mérgező hiedelmekkel, spirituális gázlángozással és önkárosító gyakorlatokkal.
Úgy is mondhatom, hogy a mindenki számára elérhető exotéria (az ezotéria ugyanis belső körnek fenntartott tudást jelent) tökéletesen példázza, a spiritualitás miért volt évezredeken keresztül nehezen megközelíthető.
Mert minél több ártó szándékú ember kavar bele, annál több lesz a mérgező, káros, ártalmas tévtanítás, hataloméhségből vagy anyagi haszonszerzésből elkövetett károkozás.
Miért foglalkozzunk a mérgező spiritualitással?
Mint olyasvalaki, aki évtizedeket töltött a vallások, filozófiai rendszerek, a mágia, a misztika és a spiritualitás megismerésével, az Eredet tanításainak is hála, már viszonylag az elején rájöttem, hogy nem minden út egyforma.
Ebben a cikkben azt szeretném feltárni, amit én „mérgező spiritualitásnak” nevezek – azt, hogy bizonyos spirituális gyakorlatok milyen módon lehetnek károsak az egészségünkre, jólétünkre és tudati fejlődésünkre, függetlenül attól, hogy a humán lélekfajba tartozunk-e, vagy más csillagfaj képviselőjeként élünk emberi testben.
Honnan ismerhető fel a toxikus spiritualitás?
A toxikus spiritualitás lényegében arról szól, hogy bizonyos ezoterikus, spirituális hiedelmek és gyakorlatok hogyan használhatók fel káros viselkedésmódok vagy attitűdök igazolására.
Például valaki arra használhatja a spirituális meggyőződéseit, hogy igazolja saját előítéleteit, vagy hogy elutasítsa mások szenvedésének megértését. Ennek sokféle formája lehet, de alapvetően arról van szó, hogy a spiritualitást az irányítás vagy az uralkodás eszközeként használják.
A mérgező spiritualitás azért lehet különösen alattomos, mert gyakran valami pozitívnak álcázza magát
A modern spiritualitáshoz kapcsolódó számos gyakorlat – például a meditáció, a jóga és a mindfulness – széles körben elismert, hogy jótékony hatással van a mentális egészségre. Amikor azonban ezeket a gyakorlatokat káros viselkedésmódok vagy attitűdök igazolására használják, akkor valójában mérgezővé válnak.
A modern spiritualitás problémája
Az egyik legnagyobb probléma a modern spiritualitással az, hogy gyakran egyfajta nárcizmusra ösztönöz. A modern spiritualitással kapcsolatos számos hiedelem – például az az elképzelés, hogy mindenki maga teremti a saját valóságát és abban mindenki csak tükör a számára és azért van, hogy ő fejlődjön – egyfajta önimádathoz vezethet, ami káros lehet a mentális egészségünkre.
Szintén torzítja a személyiséget, ugyanakkor erősen áldozathibáztató az, amikor azt állítják, hogy mindenki csak maga tehet arról, ami történik vele, ő idézte elő, ő érdemelte ki, ő akarta úgy, karmikus vagy más okokból.
Ez egyértelműen azt mondja ki, hogy az elkövető sosem felelős, csak az áldozat, aki „magának teremtette meg a bajt”.
Szintén a toxikus spiritualitás példája, amikor a (meghamisított) Tükör törvényéről vagy a manifesztálásról van szó
Bár kétségtelenül jelentős értékkel bír, hogy célokat tűzzünk ki és vizualizáljuk mindazt, amit el akarunk érni, az az elképzelés, hogy egyszerűen a pozitív gondolkodással „manifesztálhatunk” bármit, amit csak akarunk, káros.
Tiszta önbecsapás, mert figyelmen kívül hagyja a körülöttünk lévő világ valóságát, és valójában rosszabbul érezzük magunkat, amikor elkerülhetetlenül nem sikerül elérnünk a céljainkat. A manifesztáció, azaz teremtés működik, viszont ehhez megannyi évnyi tanulás és számos tényező megléte szükséges, mint például személyes erő, tiszta tudati fókusz, teremtő tudatállapot elérése, stb.
A „gondolj valamire x másodpercig és megvalósul” egy erősen mérgező tévhit, amint az is, hogy „azért nem sikerült, mert valami negatívra gondoltál”. A másik spirituális hibáztatása amúgy is gyakori, mint amikor valakinek azt mondják, a karma miatt erőszakolták meg.
Spirituális gaslighting: mi a gázlámpázás, és hogyan ismerjük fel a gázlángozást?
A mérgező spiritualitás egyik legalattomosabb példája az, ahogyan azt az emberek gázlámpázására használják.
A spirituális gázlángozás az, amikor valaki a spirituális meggyőződéseit arra használja, hogy manipuláljon vagy számukra káros eredménnyel befolyásoljon másokat. Ennek sokféle formája lehet, de gyakran jellemző rá egyfajta érzelmi manipuláció, amely az áldozatot összezavarja érzelmileg, vagy megtagadja az önvalóságát vagy akár megkérdőjelezi az áldozat értelmének épségét.
A spirituális gázlámpázás sokféleképpen megnyilvánulhat
Például valaki felhasználhatja spirituális meggyőződéseit arra, hogy igazolja a bántalmazó viselkedést – azt mondva a partnerének, hogy „keményebbnek” vagy „spirituálisabbnak” kell lennie ahhoz, hogy kezelni tudja a bántalmazást.
Vagy arra is használhatják spirituális meggyőződésüket, hogy elvitassák mások szenvedését – azt mondva valakinek, aki mentális problémákkal küzd, hogy csak „energiát kell váltania” vagy „pozitív gondolatokat kell gondolnia”.
Nehéz lehet felismerni a spirituális gaslightingot, ha éppen veled történik
Néhány gyakori jel azonban az, hogy úgy érezzük, hogy érvénytelenítik a megéléseinket, összezavarnak érzelmileg, hogy magukhoz kössenek vagy elutasítják a tapasztalataink valódiságát.
Ha valaki arra használja a spirituális hiedelmeit, hogy Te rosszul érezd magad, vagy, hogy igazolja a saját bántalmazó viselkedését veled szemben, akkor valószínűleg gázlámpáznak téged.
A spirituális elkerülés jelei
A modern spiritualitás másik veszélye az, ahogyan a spirituális elkerülésre ösztönözhet. A spirituális elkerülés az, amikor valaki a spiritualitással magyarázza, miért nem foglalkozik amúgy fontos dolgokkal.
Ezek a dolgok lehetnek egészen hétköznapiak is, mint például a nehezebb érzelmek vagy a valós problémák. Például valaki azt mondhatja magának, hogy nem kell aggódnia a társadalmi problémák miatt, mert „a politika felett áll”, vagy, hogy nem kell szakértő segítségét kérnie depresszió miatt, mert „elég pozitívan gondolkodni”.
Bár kétségtelenül igaz, hogy a spirituális gyakorlatok hasznosak lehetnek a nehéz érzelmek vagy problémák kezelésében, soha nem szabad őket a valós cselekvés vagy kezelés helyettesítésére használni. Ha valaki arra használja a hitét, hogy elkerülje a feladatok valós megoldását, akkor valószínűleg spirituális elkerüléssel hitegeti éppen magát.
A hamis spiritualitás veszélyei
Az ál-spiritualitás egy olyan kifejezés, amelyet arra használnak, hogy leírják, hogyan lehet a spirituális hiteket és gyakorlatokat felhasználni és aljas célokra felhasználni.
Például valaki arra használhatja a spirituális meggyőződését, hogy igazolja a hagyományos értékrend eltörlését, vagy a természetes társadalmi nemi szerepek megsemmisítését, a férfigyűlölő szexizmust, az európai ember vádolását minden rosszal vagy az elnyomás más formáit. Vagy arra is használhatják spirituális gyakorlataikat, hogy manipuláljanak, károsan befolyásoljanak másokat.
A hamis spiritualitás veszélye az, hogy avatatlan szemmel nehéz lehet felismerni
A modern spiritualitáshoz kapcsolódó számos gyakorlat – például a meditáció és a mindfulness – széles körben elismert, hogy jótékony hatással van a mentális egészségre.
Amikor azonban ezeket a gyakorlatokat társítják, és káros célokra használják fel, akkor valójában kontraproduktívak lehetnek.
A túlegyszerűsítés illúziója
Az emberi természetből fakad, hogy szereti egyszerűsíteni a dolgokat. Eleve a fizikai és szellemi világból érkező információ feldolgozása során is talán a tized része válik tudatossá, azaz az elme is egyszerűsíti a világot.
A tudomány is redukcionista, azaz igyekszik minél inkább leegyszerűsíteni a dolgokat, amikor kutatásokat végez.
Az irodalom is egyszerűsít, és a művészet általában. Mikor találkoztál utoljára olyan alkotással, ahol egy szerepelő minden élet-másodpercét bemutatták volna?
Az egyszerűsítés hasznos – a túlegyszerűsítés önbecsapás
A redukció, egyszerűsítés tehát hasznos: így válik élhetővé az élet vagy élvezhetővé egy film, egy könyv. Létezik azonban az exoterikus körökben és ezospiri tévutakon egy olyan megközelítés, amely szerint az egész világ, az egész élet és benne minden valójában végtelenül egyszerű (oppardon, EGY-Szer-ű).
Ez a megközelítés azért káros és mérgező, mert valójában létfontosságú részleteket hagy figyelmen kívül.
A Mona Lisa is lehet egy festékpaca?
Gondolj erre így: ha összekeverjük a Mona Lisa minden festékpigmentjét, akkor egy világos-középbarna színt kapunk. A Mona Lisát egyetlen barna pacává lehet egyszerűsíteni.
Mutasd meg azt a pacát bárkinek. Hova tűnt a Mona Lisa? Hiszen végtelenül egyszerű minden és egy barna pacánál aligha lehet egyszerűbb egy festmény.
A túlegyszerűsítés mérgező
Ráadásul, ha mások bajainál, problémáinál, feladatainál vagy akár öröménél viszed túlzásba az egyszerűsítést, akkor kifejezetten mérgező a cselekedeted, mert vagy eltagadod tőle a boldogságot, vagy félresöpröd a baját, semmisnek tekinted a feladatát.
Mindhárom kifejezetten káros cselekvés!
A titok nyitja a „túlzás”. Az egyszerűsítést arra használd, hogy a felesleges apró részletek ne zavarjanak, és a lényegre tudj összpontosítani.
A „mindenkinek igaza van” rombolása
Rendszeresen találkozni exoterikus körökben azzal a véleménnyel, hogy „mindenkinek igaza van”. Ezt a véleményt többnyire három cselekedet valamelyikével lehet kiváltani:
- az illető alulmarad egy vitában és ezzel menekül el a tévedése belátása elől, azaz ragaszkodik a hibás elképzeléséhez, és azzal védi, hogy érvényességet követel neki – ha mindenkinek igaza van, akkor ő sem téved, ugyebár.
- az illető szándékosan ködösít és próbálja elbizonytalanítani a tanítványait (klasszikus gázlángozás), azzal erodálva más álláspontokat, hogy „azok is csak egy-egy vélemény a sok közül, hiszen mindenkinek igaza van”.
- az illető jóhiszeműen megengedő akar lenni más álláspontokkal szemben, azokat is érvényesnek tekintve, elfeledkezve arról, hogy még az érvényes igazságok sem egyenértékűek!
Az igazságok nem egyenértékűek!
Létezik egy ilyen maxima:
„A szívsebész tapasztalatokon alapuló igazsága magasabb rendű az alkoholista segédmunkás tévéből vett igazságánál.” – Astraios
A „mindenkinek igaza van” eleve csak akkor igaz állítás, ha lekorlátozzuk azokra, akiknek tényleg igaza van. Ebben az esetben viszont pontosan ugyanannyira érvényes állítás, mint a „mindenkinek van pénze”, „mindenki szép”, „mindenki magas”, „mindenki bölcs”.
Azaz tökéletesen alkalmas megvezetni az embereket (lásd: gázlámpázás), mert elfedi azt a tényt, hogy ezen állítások a legritkább esetben jelentenek egyenértékűséget.
Neked is van pénzed meg a világ leggazdagabb embereinek is meg a havi 28000 forintból tengődőnek is. Ugyanannyi pénzetek van?
Az igazsággal pontosan ugyanez a helyzet: minél több tapasztalattal és tudással rendelkezik valaki egy adott területen, annál erősebb az igazsága.
Figyelj tehát oda, ki miért mondja Neked, hogy „mindenkinek igaza van”. Lehet, hogy csak egy gyenge próbálkozás, hogy ne kelljen beismerni a tévedését, de az is lehet, hogy gázlámpázva akar manipulálni Téged!
Hogyan kerüljük el a mérgező pozitivitás csapdáját?
A toxikus pozitivitás az az elképzelés, hogy mindig boldognak, pozitívnak és optimistának kell lennünk – függetlenül attól, hogy mi történik az életünkben. Bár a pozitív szemlélet ápolásának kétségtelenül van értéke, a toxikus pozitivitás káros lehet, mert érzelmi elfojtáshoz vezet, személyiségtorzuláshoz és spirituális zsákutcába visz.
Azt is eredményezheti, hogy az emberek érvénytelennek vagy marginalizáltnak érzik magukat, ha nehéz érzelmekkel vagy tapasztalatokkal küzdenek.
Minden érzelemnek helye van a valós spiritualitásban
A mérgező pozitivitás csapdájának elkerülése érdekében fontos felismerni, hogy a nehéz érzelmek az emberi tapasztalat természetes és szükséges részei.
Nem baj, ha szomorúnak, dühösnek vagy szorongónak érezzük magunkat – és fontos, hogy engedélyt adjunk magunknak arra, hogy ezeket az érzelmeket érezzük, amikor felmerülnek. Ahelyett, hogy megpróbálnánk elnyomni vagy figyelmen kívül hagyni a nehéz érzelmeket, fontos, hogy egészséges és produktív módon dolgozzuk fel őket.
A toxikus spiritualitás hatása a mentális egészségre
A toxikus spiritualitás hatása a mentális egészségre mélyreható lehet. Ha valaki mérgező spiritualitással foglalkozik – legyen szó akár spirituális gázflámpázásról, spirituális megkerülésről vagy hamis spiritualitásról –, az zavarodottság, szégyenérzet vagy önbizalomhiány érzéséhez vezethet. Ez egyfajta érzelmi érvénytelenséghez is vezethet, ami káros lehet a mentális egészségre.
Ráadásul, ha valaki mérgező spiritualitással foglalkozik, az megnehezítheti az egészséges spirituális gyakorlatok gyakorlását. Ha valakit a múltban megégetett a mérgező spiritualitás, akkor lehet, hogy vonakodik bármilyen spirituális gyakorlatban részt venni, mert attól fél, hogy újra megsérül.
Gyógyulás a mérgező spiritualitásból
A mérgező spiritualitásból való gyógyulás hosszú és nehéz folyamat lehet. Gyakran magában foglalja a nehéz érzelmek és tapasztalatok feldolgozását, amelyeket a múltban elfojtottak vagy érvénytelenítettek.
Azonban lehetséges a mérgező spiritualitásból való gyógyulás, és olyan egészséges spirituális gyakorlatok megtalálása, amelyek jótékonyan hatnak a mentális egészségre és a jólétre.
Források az egészséges spiritualitás megtalálásához
A mérgező spiritualitásból való gyógyulás egyik kulcsfontosságú aspektusa annak felismerése, hogy a nehéz érzelmek az emberi tapasztalat természetes és szükséges részei.
Ahelyett, hogy megpróbálnánk elnyomni vagy figyelmen kívül hagyni ezeket az érzelmeket, fontos, hogy egészséges és produktív módon dolgozzuk fel őket. Ez magában foglalhatja terápia vagy más támogatási formák felkeresését.
Az egészséges spiritualitás megtalálása kihívást jelenthet, különösen azok számára, akiket a múltban megégetett a mérgező spiritualitás.
Azonban számos forrás áll rendelkezésre azok számára, akik a spiritualitást egészséges és produktív módon szeretnék felfedezni.
Zárszó
A mérgező spiritualitás valós és jelenlévő veszélyt jelent a modern hiedelmek és gyakorlatok világában.
Azonban a toxikus spiritualitás jeleinek felismerésével és az elkerülésére való törekvéssel olyan egészséges és támogató spirituális gyakorlatokat művelhetünk, amelyek jótékonyan hatnak a mentális egészségünkre és jólétünkre.
Az egyik legfontosabb a saját utadon haladva a tudatosságod fejlesztése. Számos olyan gyakorlat létezik, amely bizonyítottan jótékony hatással van az egészségre – például a meditáció.
Cikk forrása: tarsasag.org