Vallások

Vallás és spiritualitás egymás szövetségesei, nem pedig ellenségei. Spiritualitás és vallás éppen úgy igényli egymást, ahogy egy folyó is csak meder és víz együttes megléte által létezik.

Mégis akadnak a modern exoteria követői között, akik erősen vallásellenesek, átvéve az ateista-materialista mozgalom hazug dogmáit.

Holott vallás hamarabb létezett, mint művészet vagy kultúra. Hetvenezer éves a legősibb ismert szentély és huszonnyolcezer éves a legősibb ismert barlangrajz. Több mint negyvenezer évvel idősebb a vallás.
A vallás nem a kereszténységet jelenti, pláne nem a keresztény egyházakat. A vallásellenes hangok forrásai mindig nihilista erők. A vallás ugyanis az az alapvető értelmezési keretrendszer, társadalmi igazodási pontok hálózata (szocio-inercia-rendszer), amely már az első barlangrajzok előtt megjelent.

Nézzük most meg, mi is a vallás, az egyház, a spiritualitás és lehetséges-e szövetség vallás és spiritualitás között? Kezdjük a vallás szó értelmének meghatározásával.

Honnan származik a vallás szó?

A magyar vallás szó annyiban félrevezető, ha kiindulási alapként tekintesz rá, hogy ez már egy származtatott szó, nem pedig saját nyelvi alkotás. Egy latin szó, a confessio (megvallás) fordításából képzett fogalom.

A vallás nagyon is kézzelfogható dolgokon, ha úgy tetszik, bizonyítékokon alapul – a “megvallani” lényege nem az, hogy valami bizonyítatlanban hiszel. Magyarul ezért némileg mást is jelent, mint a religio-ból származó religion.

A religio ugyanis a latin religare „elköteleződni” változata, mint „kötelék isten és ember között”.

A türk nyelvekben ‘din’ és ennek változatai bírnak vallás jelentéssel, amit az arabból vettek át, ami viszont egy közös sémi alapszóból (*dVn-) ered és leginkább “kötelesség az égiek felé”-ként fordítható (habár a szó alapjelentése: kötelezettség, felvállalt feladat).

Pünkösd napján egyaránt ünnepeljük a természet termékenységét és mellette a Szentlélek eljövetelét és egyúttal az egyház megalapítását.

A keresztény világ vasárnap, a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli. Ebből az alkalomból a keresztény egyházak országszerte ünnepi miséket és istentiszteleteket tartanak.

Kevesen tudják azonban, hogy eredetileg egy ősi termékenység ünnep volt, sőt a judaizmuson belül is legalább ezer évvel Jézus előtt már megünnepelték. A pünkösd tehát nem keresztény ünnep, de van keresztény rétege is.

Eredetileg a Bibliában, mint tudjuk, a húsvét (pészach, pászka), és így annak pünkösdi befejezése a húsvét 50. napján, mezőgazdasági ünnep volt.

A tavasszal megjelenő első gyümölcsökkel, a tavasszal előbújó első növényekkel volt kapcsolatos. Akkor ez egyfajta első aratás ideje volt, amely az 50. napon teljesedett be.

Pünkösd a jelenkorban

A pünkösdöt ünnepként csak a II. században említi két keresztény író, Tertullianus és Órigenész, habár az ünneplése egyidős az egyházzal. Már 305-ben püspöki szinódus rendelte el a Szentlélek eljövetelének megünneplését. Mivel a húsvéthoz kötődő ünnep, ezért a niceai zsinat óta (i.sz. 325) mozgó ünnep.

Read More »A Pünkösd ősi termékenységünnep és keresztény ünnep. Mi a pünkösd eredete és jelentése?

Nagypéntek napja és a Húsvét kiemelten fontos keresztény ünnepek - vagy nem is keresztények eredetileg?

Mi van, ha kiderül, hogy ezek az ünnepek sokkal ősibbek, évezredekkel megelőzve Jézus születését?

A cikkünk végén megmutatjuk, honnan ered a Húsvét – most előbb ismerkedjünk meg a Nagypéntek szimbolikájával!

Mi az a Nagypéntek és miért fontos ünnep?

Nagypéntek az evangéliumokban Jézus szenvedésének, halálának és temetésének napja, a liturgiában a húsvéti szent három nap második napja, aliturgikus nap, a megváltó szenvedés és kereszthalál ünnepe. Szigorú böjti nap.

Read More »A Nagypéntek és a Húsvét titka, amiről nem beszél az Egyház

Advent négy vasárnapján gyújtott gyertyák erősítik a hitet és táplálják a reményt. A reményt, hogy a növekvő sötétség véget ér egyszer és újra a Fény kezd erősödni.

Az advent négy hetes ünnepsorozat, amelyet egész Európában megülnek. A szó a latin adventus rövidülése, amely a görög parúsziából származik. Mindkettő eredetileg Jézus második eljövetelét jelentette.

Az Advent jelentése: „úrjövet”, az „Úr Eljövetele”.

A keresztény kultúrkörben advent az év legcsendesebb időszaka, aminek első vasárnapja a vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdete.

Az advent a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart.

Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.

Listen to our 15 minutes English podcast about The message, essence and origin of Advent – creating happiness during Advent:

A reinkarnáció valódi tana és az elhunytakkal való kommunikáció tökéletesen összeférnek. Az újraszületés során ugyanis csak egy részünk születik le anyagi testbe.

A reinkarnáció sokak számára kölcsönösen kizárja egymást az elhunyt rokonokkal való beszélgetés lehetőségével.

Azzal érvelnek, hogy nincs reinkarnáció, hiszen sok generációra visszamenőleg is tudnak az eltávozott szeretteikkel kommunikálni. Holott ez csak arról tanúskodik, hogy nem tudják, miként működik az újjászületés.

Az újjászületés során csak a tudat egy része születik le

Azért tudsz rég meghalt emberek szellemével beszélni, mert csak a tudat egy része születik le.

Read More »A reinkarnáció és elhunyt szeretteinkkel való beszélgetés lehetősége erősítik, nem pedig kizárják egymást!

Asherah istennő kultusza eleven volt a korai Izraeli Királyságban. Egy vallási reform miatt mégis évszázadok óta igyekeznek az embereket tudatlanságban tartani afelől, hogy Istennek van felesége.

Se a zsidó se a keresztény egyházi képviselőknek nem áll érdekében, hogy kiderüljön, Jahve mellett Asherát is tisztelték.

Az Istennő tisztelete messze felülmúlta Jahve korai kultuszát, amikor még Jah néven tisztelték és egy sivatagi esküisten volt.

Az Istennő kultusza sokkal népszerűbb volt, jó okkal

Habár a zsidó-keresztény vallás(ok) központi tanítása szerint Isten egyedülálló istenség (amelynek a kereszténységben három személye van), de ezen tanítás viszonylag kései.

Ugyanis eredetileg az izraelita törzsek sok istenséget imádtak, majd az államalapítást követően fokozatosan egy isteni pár került a kultusz középpontjába: Jah és Asherah.

Read More »Asherah az Istennő neve a judaizmusban – Asherah az Isten eltitkolt felesége