Ismerd meg az angyalok és a totemállatok közötti összefüggéseket. Az angyalok és a totemállatok mindig is kapcsolatban álltak egymással. Az angyalok szerepe a Teremtő akaratának végrehajtása és a Mindenség felügyelete,… Read More »Angyalok és totemállatok szimbolikája
Egyszerre zajlik a három nagy ábrahámita vallás, a judaizmus, a kereszténység és az iszlám egyik kiemelkedő ünnepe. A 33 év is szimbolikus dátum. Csodaidőket élünk! 33 év óta először fordul… Read More »33 éves szenzáció! Most először, ismét egyszerre van Húsvét, Pészah és Ramadán
33 év óta először fordul elő, hogy a húsvét, a pészah és a ramadán átfedésben lesz egymással, és 2023 tavaszán az ünnepek néhány napra esnek majd egymástól. Ez az egyedülálló… Read More »A húsvét, a pészah és a ramadán egyszerre zajlik! 33 éve nem volt rá példa
Mit jelképez a macska, ha felbukkan az életünkben? Mi a macska szimbólum jelentése? Cikkünkből megtudhatod! A macskák misztikus, spirituális képességei az ókor óta ismertek az emberek számára. A macskáknak gyógyító… Read More »A macska szimbólum jelentése. A macska, mint spirituális jelkép, totemállat és erőállat
A Fénytudók Könyve a példa arra, hogy az élő Istentől, az Ő szent Forrásából időről időre érkeznek új kinyilatkoztatott írások, üzenetek az Emberiség javára.
A Fénytudók Könyve egy kinyilatkoztatott írás, amely az Egytől érkezett az emberek ébresztésére és segítésére, így a Teremtő Istennő szent szavait tartalmazza.
Válaszokat adó kinyilatkoztatás mindazoknak, akik feltették már a kérdést: vajon tud-e teremteni, újat létrehozni az ember?
Vagy ha Isten mindenható, miért nem teremti tökéletesre a világot?
Ha bármit megtehet az Istennő, miért nem szünteti meg a szenvedést, a háborúkat, a betegségeket?
A Fénytudók Könyvében ezen kérdések részben megválaszoltatnak.
Olyan kinyilatkoztatást olvashatsz, amely a Teremtő Istennőtől származik, angyala közvetítésén keresztül, az eredeti értelméhez leghűbb magyar megfogalmazásban. A szerző engedélyével részleteket közlünk belőle.
Read More »A Fénytudók Könyve – részlet egy kinyilatkoztatásból
A napéjegyenlőség ősi titkokat és mély lelki tanításokat hordoz, amióta az emberiség öntudatára ébredt. Amikor a napéjegyenlőség során a nappal és az éjszaka tökéletes egyensúlyba kerül, akkor tárul fel a… Read More »A napéjegyenlőség titkai
Amikor a napéjegyenlőség során a nappal és az éjszaka tökéletes egyensúlyba kerül, akkor tárul fel a szakrális Kelet és Nyugat iránya a legpontosabban. Észak és Dél, Kelet és Nyugat ekkor… Read More »A napéjegyenlőség szakrális jelentősége
Vallás és spiritualitás egymás szövetségesei, nem pedig ellenségei. Spiritualitás és vallás éppen úgy igényli egymást, ahogy egy folyó is csak meder és víz együttes megléte által létezik.Mégis akadnak a modern exoteria követői között, akik erősen vallásellenesek, átvéve az ateista-materialista mozgalom hazug dogmáit.Holott vallás hamarabb létezett, mint művészet vagy kultúra. Hetvenezer éves a legősibb ismert szentély és huszonnyolcezer éves a legősibb ismert barlangrajz. Több mint negyvenezer évvel idősebb a vallás. A vallás nem a kereszténységet jelenti, pláne nem a keresztény egyházakat. A vallásellenes hangok forrásai mindig nihilista erők. A vallás ugyanis az az alapvető értelmezési keretrendszer, társadalmi igazodási pontok hálózata (szocio-inercia-rendszer), amely már az első barlangrajzok előtt megjelent.Nézzük most meg, mi is a vallás, az egyház, a spiritualitás és lehetséges-e szövetség vallás és spiritualitás között? Kezdjük a vallás szó értelmének meghatározásával.
Vallás és spiritualitás egymás szövetségesei, nem pedig ellenségei. Spiritualitás és vallás éppen úgy igényli egymást, ahogy egy folyó is csak meder és víz együttes megléte által létezik.
Mégis akadnak a modern exoteria követői között, akik erősen vallásellenesek, átvéve az ateista-materialista mozgalom hazug dogmáit.
Holott vallás hamarabb létezett, mint művészet vagy kultúra. Hetvenezer éves a legősibb ismert szentély és huszonnyolcezer éves a legősibb ismert barlangrajz. Több mint negyvenezer évvel idősebb a vallás.
A vallás nem a kereszténységet jelenti, pláne nem a keresztény egyházakat. A vallásellenes hangok forrásai mindig nihilista erők. A vallás ugyanis az az alapvető értelmezési keretrendszer, társadalmi igazodási pontok hálózata (szocio-inercia-rendszer), amely már az első barlangrajzok előtt megjelent.
Nézzük most meg, mi is a vallás, az egyház, a spiritualitás és lehetséges-e szövetség vallás és spiritualitás között? Kezdjük a vallás szó értelmének meghatározásával.
A magyar vallás szó annyiban félrevezető, ha kiindulási alapként tekintesz rá, hogy ez már egy származtatott szó, nem pedig saját nyelvi alkotás. Egy latin szó, a confessio (megvallás) fordításából képzett fogalom.
A vallás nagyon is kézzelfogható dolgokon, ha úgy tetszik, bizonyítékokon alapul – a “megvallani” lényege nem az, hogy valami bizonyítatlanban hiszel. Magyarul ezért némileg mást is jelent, mint a religio-ból származó religion.
A religio ugyanis a latin religare „elköteleződni” változata, mint „kötelék isten és ember között”.
A türk nyelvekben ‘din’ és ennek változatai bírnak vallás jelentéssel, amit az arabból vettek át, ami viszont egy közös sémi alapszóból (*dVn-) ered és leginkább “kötelesség az égiek felé”-ként fordítható (habár a szó alapjelentése: kötelezettség, felvállalt feladat).
Pünkösd napján egyaránt ünnepeljük a természet termékenységét és mellette a Szentlélek eljövetelét és egyúttal az egyház megalapítását.
A keresztény világ vasárnap, a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli. Ebből az alkalomból a keresztény egyházak országszerte ünnepi miséket és istentiszteleteket tartanak.
Kevesen tudják azonban, hogy eredetileg egy ősi termékenység ünnep volt, sőt a judaizmuson belül is legalább ezer évvel Jézus előtt már megünnepelték. A pünkösd tehát nem keresztény ünnep, de van keresztény rétege is.
Eredetileg a Bibliában, mint tudjuk, a húsvét (pészach, pászka), és így annak pünkösdi befejezése a húsvét 50. napján, mezőgazdasági ünnep volt.
A tavasszal megjelenő első gyümölcsökkel, a tavasszal előbújó első növényekkel volt kapcsolatos. Akkor ez egyfajta első aratás ideje volt, amely az 50. napon teljesedett be.
A pünkösdöt ünnepként csak a II. században említi két keresztény író, Tertullianus és Órigenész, habár az ünneplése egyidős az egyházzal. Már 305-ben püspöki szinódus rendelte el a Szentlélek eljövetelének megünneplését. Mivel a húsvéthoz kötődő ünnep, ezért a niceai zsinat óta (i.sz. 325) mozgó ünnep.
Read More »A Pünkösd ősi termékenységünnep és keresztény ünnep. Mi a pünkösd eredete és jelentése?
