A pápaválasztás a katolikus egyház egyik legfontosabb eseménye – amit a Tarot-ban a Főpap kártyája testesít meg. A katolikus egyház egy különös válaszúthoz érkezett Ferenc pápa korszakos uralkodása és a közelmúltban bekövetkezett halála után. Miközben a bíborosok gyászmisét celebráltak Rómában, tekintetük már a pápaválasztás helyszíne, a Sixtus-kápolna felé fordult – és az előttük álló döntés súlya alatt megremegett a térdük.
Ferenc pápa öröksége egyszerre radikális és megrendítő volt: könyörületes pásztori szemlélet, társadalmi érzékenység, és egy sor, korábban elképzelhetetlen reform, mint például a kínai püspöki megállapodás vagy a szinodális út elindítása. Mindez sokakban reményt keltett, másokban ellenállást.
Tartalomjegyzék
A jelenlegi római légkör
Az utódlás szellemi klímája most egyszerre töltött gyásszal és óvatos reménnyel. A bíborosok közül többen becsülték Ferenc nyitottságát és irgalmas lelkületét, mégis többen suttognak már róla így: „soha többé latin-amerikai, soha többé jezsuita.” Egyre világosabb, hogy sokan egy kiegyensúlyozottabb, nyugalmat hozó alakra vágynak – valakire, aki nem szünteti meg Ferenc reformjait, de újra harmóniát teremt, elcsendesíti az ellentéteket, és gyógyítja a sebeket.
Ferenc maga is többször utalt rá, hogy pápasága után egy „átmeneti pápa” jöhetne, hasonlóan ahhoz, ahogy XVI. Benedek vezette az egyházat II. János Pál után. E logika mentén most is sokan egy olyan főpásztort keresnek, aki megőrzi az elmúlt évtized értékeit, mégis kevésbé hoz vihart – inkább gondosan egyensúlyoz, mintsem újabb hullámokat gerjeszt.
Ferenc személyes hatása a bíborosi testület összetételére jelentős: az elektori bíborosok több mint 80%-át ő maga nevezte ki, sokukat a világ távoli pontjairól, olyan helyekről, ahol korábban bíboros sem járt – Tongáról, Mongóliából vagy Kelet-Timorból. Ezek a pásztorok gyakran szerény, közösségközpontú egyházfők, akik Ferenc szellemiségét hordozzák. Így – még ha Ferenc sosem nevezte volna ki utódját – a konklávé eleve az ő nyomvonalán halad tovább.
Egyházpolitikailag azonban a kép jóval töredezettebb. A bíborosok közül sokan ritkán találkoztak korábban; Ferenc nem tartott gyakori összbíborosi gyűléseket, így az ismerkedés és a tájékozódás most a konklávét megelőző napok általános kongregációira marad. Ahogy egy bíboros fogalmazott: „egymást alig ismerjük.” Ebben a légkörben felértékelődik a média, a pletyka és a regionális szövetségek szerepe. Már most látszanak az első ideológiai vonalak: egy „bergoglói” (Ferenc-hű) tábor, egy hagyománytisztelő, konzervatív szárny és egy mérsékeltebb, középutas közösség igyekszik egymáshoz igazodni.
És bár a sajtó és a fogadóirodák próbálnak esélylatolgatásokba bocsátkozni, a Vatikán ősi mondása újra időszerű: „Aki pápaként lép be a konklávéra, az bíborosként jön ki.” 2013-ban sem Ferenc volt az esélyes – az esélyesek szinte mindig háttérbe szorulnak, ahogy a Szentlélek megkezdi finom munkáját. Ezúttal is így lehet: a választás nyitott, a meglepetés szinte bizonyos.
Most pedig nézzük meg a leggyakrabban emlegetett „papabile” (pápaesélyes) bíborosokat, és bontsuk ki a földi elemzést egy spirituális, Tarot-kártyák által vezetett értelmezéssel is – hiszen a látható mögött ott rezeg a láthatatlan akarata.
Hallgass bele a 9 perces, magyar nyelvű podcastunkba az Ő lesz a következő pápa a Tarot szerint. Kártyavetés a pápaválasztás alkalmából cikkünkről:
A papabilek portréi
Az olasz papabile szó jelentése: „pápaságra alkalmas” – így nevezik azokat a bíborosokat, akiket komoly esélyesként tartanak számon a konklávén. Elméletben bármelyik megkeresztelt férfit választhatják pápává, de a gyakorlatban a pápa kiválasztása mindig a bíborosi testület tagjai közül kerül ki, azon belül is leginkább azokból, akiket az egyházi közélet, a média és a háttérben mozgó vatikáni hangadók rendre megemlítenek. Ők tükrözik a mai egyház főbb irányzatait: a hagyományhoz ragaszkodó őrzőket, a reformok híveit, és a középút kiegyensúlyozott képviselőit.
Íme néhány név, akik a legtöbbször felmerülnek:
- Pietro Parolin bíboros (70, Olaszország) – a Vatikán államtitkára, diplomata nagyhatalom. Parolin az egyik legkomolyabban vett esélyes, a kontinuitás embere, aki Ferenc pápa nyomvonalán halad tovább – ám kevésbé provokatívan. Karrierje során a diplomácia területén dolgozott, kapcsolatokat ápolt államfőkkel, kormányokkal, és finoman mozgott a Vatikán szövevényes világában. Személyisége nyugodt, barátságos, megnyerő: sok bíborosban ébreszt bizalmat. Képviseli azt a vágyat, amely egy békésebb, ám Ferenc reformjait tiszteletben tartó irányt keres. Mindezt úgy, hogy a régi vatikáni gépezetet ismeri és érti. Nevéhez fűződik ugyan néhány botrány – mint például az ingatlanügy Londonban, amely a Vatikán pénzügyeit is megrengette –, de személyes felelősségét nem sikerült bizonyítani. Diplomáciájával és jó kapcsolataival mégis újra és újra előkerül neve, mint a megbízható kéz, aki híd lehet a széttöredezett irányzatok között.
- Matteo Zuppi bíboros (69, Olaszország) – a Bolognai főegyházmegye érseke, az Olasz Püspöki Konferencia elnöke. Ha Parolin a hivatalos Vatikán hangja, akkor Zuppi a nép lelkipásztora. Békemissziókban vett részt Ukrajnában, a Sant’Egidio közösség tagjaként évtizedek óta a szegények és kitaszítottak barátja. Ferenc személyesen is rábízta a béketárgyalások egy részét. Nyitott gondolkodású, mosolygós emberként ismert, aki különösen érzékeny a társadalom peremén élőkre, köztük a menekültekre és az LMBTQ-hívőkre is. Zuppit sokan tartják Ferenc szellemi örökösének, de egy melegebb, kevésbé megosztó stílusban. Erőssége, hogy képes lehet a két tábor között középen állni – egy valódi békepápa lehet belőle.
- Luis Antonio Tagle bíboros (67, Fülöp-szigetek) – az evangelizációs dikasztérium vezetője, volt manilai érsek. Sokan őt tartják az első lehetséges ázsiai pápának. Karizmatikus, mélyen hívő, kiváló szónok. A szegények ügyéért kiállva sokak szívébe belopta magát. Ferenc pápa közelében volt, együtt dolgoztak, sőt, gyakran úgy hivatkoznak rá, mint „az ázsiai Ferencre.” Ugyanakkor a vatikáni bürokráciában kissé háttérbe szorult az utóbbi években: voltak vezetői döntései, amelyek kérdéseket vetettek fel, így sokan kétségbe vonják vezetői képességeit. Mindazonáltal Tagle alakja a világ sok táján reményt kelt: egy néphez közel álló, együttérző pápa képe él benne.
- Erdő Péter bíboros (72, Magyarország) – esztergom-budapesti érsek, kánonjogász és teológus. Erdő a hagyományos értékeket képviselő szárny egyik legismertebb alakja. Már II. János Pál és XVI. Benedek pápa idején is fontos szerepet töltött be. Jól ismert konzervatív álláspontjáról a házasság, a szentségek és a liturgia kérdéseiben. 2014–2015-ben a Családszinódus főrelátora volt, ahol határozottan kiállt a házasság felbonthatatlansága mellett. Szűkszavú, szellemi alkatú főpap, akit sokan „a teológusok pápájának” tartanának. Egyfajta magyar Benedek, aki az ortodoxia nyugalmát hozná vissza.
- Jean-Marc Aveline bíboros (66, Franciaország) – Marseille érseke, muszlim–keresztény párbeszéd híve. Aveline személyében egy olyan főpásztort ismerünk meg, aki a társadalmi kirekesztés ellen emeli fel szavát. Algériából menekültként érkezett Franciaországba gyermekkorában, így személyes tapasztalata van a kiszolgáltatottságról. Kiváló teológus, és többek szerint Ferenc egyik titkos kedvence. Nyitott, mégis megfontolt – például a szexuális etika kérdéseiben óvatosabb, mint más progresszívek. Ez a visszafogott bölcsesség pedig különösen vonzó lehet egy kompromisszumkereső konklávé számára. Egy hídember, aki hallgatni tud, és közben vezetni is.
- Peter Turkson bíboros (76, Ghána) – a Vatikáni Tudományos Akadémia kancellárja, volt igazságosságügyi prefektus. Ő lenne az első afrikai pápa az ókor óta. Turkson szenvedélyes szószólója a társadalmi igazságosságnak, a környezetvédelemnek és a szegények ügyének. Ugyanakkor a doktrína terén hagyományos felfogást vall: például kiállt az egyházi tanítás mellett az LMBTQ-ügyekben és a fogamzásgátlás kérdésében. Így alakjában egy különleges keverék jelenik meg: szociálisan haladó, dogmatikailag hagyományos. Bár kora miatt valószínűleg már nem a legesélyesebb, de Afrikában hatalmas tisztelet övezi.
- Mario Grech bíboros (68, Málta) – a püspöki szinódus főtitkára. Grech Ferenc egyik legbizalmasabb munkatársa, ő vezette a többéves szinódusi folyamatot. Határozottan progresszív hangvételű: szerinte az egyháznak új nyelvet kell találnia az emberekhez, és nyitottabban kell közelednie az új családi helyzetekhez és a marginalizált csoportokhoz. Ez a hozzáállás a reformerek körében népszerűvé teszi, de a konzervatív szárnyban bizalmatlanságot szülhet. Ő lenne a legmerészebb választás, egy teljes szinódusi folytatás jele.
Ezek mellett természetesen más nevek is felmerülnek – például Fridolin Ambongo (Kongóból), Robert Prevost (USA-ból), vagy Christoph Schönborn, aki már túl van a választási korhatáron, de még mindig sokak által tisztelt alak. A konklávé tehát teljes bizonytalanságban, nyitott végkifejlettel indul. Bármelyik bíboros lehet az, akit a Szentlélek választ.
A következő fejezetben egy különleges Tarot-kártya kirakással tárjuk fel a spirituális réteget, amely mögöttük húzódik.
A Tarot-kirakás
A pápaválasztásban egyszerre van jelen az emberi döntés és az isteni szándék. Ezért egy spirituális tanácsadó számára természetes lépés, hogy a választás belső, rejtett rétegét is megpróbálja feltárni – például a Tarot ősi szimbólumrendszere segítségével. A Tarot nem jövőmondó jóslat, sokkal inkább tükör, amelyben a kollektív vágyak, félelmek és lehetőségek képe tükröződik vissza.
Ebben a szellemben állítottam össze egy egyedi 10 lapos Tarot-kirakást, amely kifejezetten a pápaválasztás szakaszaihoz és energiáihoz igazodik. Minden pozíció egy aspektust mutat meg a konklávéból: a szellemi légkört, a rejtett befolyásokat, a hatalmi csoportokat, a meglepetés lehetőségét, az isteni akaratot, a favorit karakterét, a sötét ló esélyeit, a fő kihívást, a vágyott vezető tulajdonságait és végül a várható végkifejletet.
Minden egyes főlaphoz egy második, kiegészítő kártyát is húztam, amely mélyebb értelmezést ad. A kirakásban szerepelnek Nagy Arkánum lapok – a létezés örök archetípusai –, valamint Kis Arkánum lapok is, amelyek a gyakorlati élet konkrét helyzeteire mutatnak rá. Íme a kártyák és azok üzenetei, lépésről lépésre:
1. Szellemi légkör – Főtérkép: A Torony (XVI); Kiegészítő: Kardok Hatos
A Torony a Tarot egyik legerőteljesebb lapja: villám sújtja az ég felé törő építményt, és alakok zuhannak alá a romok közül. A kép – és az üzenet – világos: összeomlás, hirtelen változás, az eddigi biztonság megrendülése. Ez a lap tökéletesen tükrözi a jelenlegi pápai klímát. Ferenc pápa halála és az egyházat ért válságok – visszaélések, botrányok, doktrinális feszültségek – megrengették a hívek bizalmát. A világ sok helyén úgy érzik: a megszokott falak már nem adnak védelmet.
Mégis, a Torony mellett megjelenik a Kardok Hatos: egy bárka úszik el a zavaros partoktól, csendes vizek felé. Ez a lap gyógyulást, átmenetet, egy új állapot felé való haladást jelez. A konklávé tehát nemcsak egy korszak lezárása, hanem egy zarándoklat a megtisztulás felé. A kártyák szerint az egyház most úton van – a romok között is ott rejlik egy új rend lehetősége. A bíborosoknak ezt az átmenetet kell kormányozniuk: elhagyni a múlt árnyait, és újra partot érni a hit, az egység és az alázat talaján.
2. Rejtett befolyások – Főlap: A Főpapnő (II); Kiegészítő: Kardok Hetes
A Főpapnő az egyik legmisztikusabb alak a Tarot világában. Ő az, aki a fátyol mögött ül, a tudattalan kapujában, kezében a szent könyvvel. Ő jelzi azokat a rejtett spirituális erőket, sugallatokat, belső intuíciókat, amelyek nem láthatók, mégis erőteljesen formálják az eseményeket. A pápaválasztás ilyen értelemben imádságba burkolt esemény: világszerte kolostorok, templomok és otthonok csendjében imádkoznak a hívek, hogy a Szentlélek vezesse a bíborosokat.
De mellette ott a Kardok Hetes – egy alak oson el a táborból ellopott kardokkal. Ez a lap a manipuláció, titkos alku, hátsó szándék szimbóluma. A kettő együtt azt mondja: a konklávé terében egyszerre van jelen az égi bölcsesség és az emberi számítás. Miközben imádságok szállnak fel a mennybe, addig a földön suttogások, ígéretek, háttér-megállapodások is formálják a döntést.
A Főpapnő és a Kardok Hetes együtt arra hív, hogy egyszerre láss a látható mögé, és legyél tudatában a rejtett játszmáknak. A választásban nem csak isteni inspiráció, hanem emberi gyarlóság is jelen lehet – de épp ez adja a feszültséget és a mélységet annak, ahogyan az igazság végül mégis utat talál.
3. Hatalmi frakciók – Főlap: Botok Ötöse; Kiegészítő: Mértékletesség (XIV)
A Botok Ötöse élénk, mozgalmas kártya. Öt alak küzd egymással, botokkal hadonászva – nem halálos harc ez, inkább szellemi és ideológiai összecsapás, ahol mindenki a saját igazát próbálja érvényesíteni. A konklávé pontosan ilyen arénává válik az első szavazások során: a különféle irányzatok – konzervatívok, progresszívek, középutasok – egymással ütköztetik vízióikat.
A Mértékletesség lapja, amely egy angyalt ábrázol, aki két edény között vizet önt, a kiegyensúlyozás, szintézis, és gyógyító jelenlét képe. Ez a kiegészítő lap azt üzeni: bár a vita élénk és valóságos, a bíborosok mély vágyat hordoznak a békesség iránt. Senki nem akarja, hogy az Egyház még jobban kettészakadjon. Ezért a választás során valószínűleg egy kompromisszumos, mérsékelt jelölt kerül előtérbe – egy olyan személy, aki mindkét oldal számára elfogadható.
A két kártya együtt egy világos irányvonalat mutat: az első szakaszban hangos küzdelem, de végül békét kereső egység. Ez lehet például egy olyan bíboros, mint Parolin vagy Aveline – akit nem tartanak szélsőségesnek, aki képes a különböző táborokat közös asztalhoz ültetni.
4. Meglepetés lehetősége – Főlap: A Bolond (0); Kiegészítő: A Szerencsekerék (X)
A Bolond a Tarot első lapja, a nulla számmal. Jelentése: új kezdet, ugrás az ismeretlenbe, szabad szellemű útkeresés. A kártya gyakran valami váratlan és friss esemény előjele – ebben az esetben egy sötét ló, egy meglepő jelölt bukkanhat fel, akit eddig senki sem tartott esélyesnek.
Ehhez társul a Szerencsekerék, amely a sors, a változás, a fordulat jelképe. Ez a két kártya együtt világosan azt mondja: várható egy fordulat, egy kiszámíthatatlan erő léphet be a konklávé színpadára. Lehet, hogy egy kevésbé ismert bíboros – például Prevost vagy Ambongo – hirtelen támogatást kap. Vagy egy közepes esélyű jelölt – mint Aveline – egy erőteljes felszólalással magára irányítja a figyelmet, és a Szentlélek leheleteként emelkedik ki.
A Bolond és a Szerencsekerék együtt egy olyan pillanatot ír le, ahol a bíborosok – és az egész világ – meglepetésként, ám belső bizonyossággal fogadják el a döntést. A történelmi példák – II. János Pál vagy Ferenc maga – ezt a mintát követik.
5. Isteni akarat – Főlap: Az Ítélet (XX); Kiegészítő: A Csillag (XVII)
Az Ítélet lapján angyal kürtöl az égből, és a halottak sírjaikból kelnek fel. Ez a meghívás, a belső hívás és a szellemi feltámadás képe. A pápaválasztás szakrális dimenzióját jeleníti meg: a bíborosok nemcsak döntést hoznak, hanem egy emberben isteni akaratot ismernek fel. Az új pápa mintegy újjászületik – új nevet kap, új küldetést vállal.
A Csillag, mint kiegészítő lap, a remény, a tisztaság, az inspiráció és az isteni vezetés jelképe. A Tarotban közvetlenül a Torony után következik: a romok közül felragyogó új fény. Ez arra utal, hogy az Egyházban jelen van a kegyelem – és az Ég fénye már mutatja az utat.
Ez a két lap együtt olyan mélységes üzenetet hordoz, amit csak csendben lehet megérteni: a választás pillanata valójában a feltámadás, az irgalom, az új nap hajnalának pillanata is. Az új pápa nem pusztán egy ember lesz – hanem híd Ég és Föld között, akit az Ítélet hív, és akit a Csillag fénye vezet.
6. A favorit jelölt – Főlap: Kelyhek Királya; Kiegészítő: A Császár (IV)
A Kelyhek Királya a Tarot egyik legérettebb, legérzékenyebb uralkodófigurája. Ő az, aki a szív bölcsességével kormányoz, érzelmeit uralja, mégis nyitott mások szenvedésére. Vezető, aki hallgat, és aki békét áraszt. Ez a kép egy olyan pápajelöltet rajzol elénk, aki már most sokakban bizalmat kelt: tapasztalt, megfontolt, empatikus, higgadt, mégis határozott. A való világban ez a karakter Parolin bíborosra illik a leginkább – akit sokan tisztelnek a diplomáciai képességeiért és a nyugodt jelenlétéért.
A kiegészítő lap, A Császár, az uralkodó archetípusa: ő a rend őrzője, az intézmény szilárdsága. Ez a lap hozzáadja a hatalmi stabilitás, a tekintély és az irányító erő vonásait a képhez. A kettő együtt – a Kelyhek Királya és a Császár – olyan vezetőt mutat, aki egyszerre képes együttérezni és uralkodni, aki nem diktál, de irányt mutat, és akiben meg lehet bízni.
Ez a párosítás egyértelműen egy kiegyensúlyozott, középutas jelöltet fest le, akit a bíborosok jelentős része elfogad – különösen egy olyan konklávén, ahol a konszenzus kulcsfontosságú. Ezért is válhat a favorit valóban pápává.
7. A sötét ló – Főlap: A Hold (XVIII); Kiegészítő: A Mágus (I)
A Hold lapja a Tarot egyik legrejtélyesebb képe. Fényében a valóság elmosódik, álom és ébrenlét összemosódik. Ez a lap titkokat, illúziókat, és a még ismeretlen lehetőségeket hordozza. Ha sötét lóról van szó – tehát egy kevéssé ismert, alábecsült, de valódi esélyes jelöltről –, a Hold tökéletes szimbóluma ennek a rejtőzködő energiának. A világ még nem ismeri, de az Ég már nézi.
A Mágus azonban határozott jelenlét: ő az, aki eszközeivel mesterien bánik, tudatos, cselekvő, sorsalakító. Ő az, aki képes előlépni az árnyékból, és a megfelelő pillanatban felfedni képességeit.
A két kártya együtt arra utal: van valaki a háttérben, akiről kevesen beszélnek, aki eddig nem volt középpontban, de akiben megvan minden adottság, hogy akár meglepetésként előlépjen – ha a megfelelő pillanatban bölcsen és meggyőzően tud fellépni. Ez lehet például Prevost bíboros vagy akár Ambongo is – olyan személy, akit egy figyelemfelkeltő beszéd vagy mozdulat kiemel a sorból.
8. A fő kihívás – Főlap: Az Ördög (XV); Kiegészítő: Kelyhek Nyolcasa
Az Ördög lapja a Tarot legsötétebb aspektusait idézi: rabság, kísértés, elferdült hatalom, elfojtott bűnök. Az Egyház számára ez a kártya rendkívül súlyos figyelmeztetés: az új pápának szembe kell néznie a bűn struktúráival, a múlt árnyaival – a visszaélések, a hallgatás, a megalkuvás démonaival. Ezek a láncok még ott húzódnak az intézmény szövetében.
A Kelyhek Nyolcasa viszont más útra hív. A képen egy alak hátat fordít a poharaknak, és elindul a hegyek felé – elhagyva a múltat, hogy magasabb, igazabb célt kövessen. Ez a kártya a tudatos elengedés, a lelki fejlődés, a megtisztulás útja.
A két lap együtt nem elrettent, hanem irányt mutat: az új pápának le kell választania az Egyházat a bűnök örökségéről, és el kell indulnia egy újjászületés felé. Ez hatalmas bátorságot, alázatot és szentséget követel. A bíborosok tehát olyan vezetőt keresnek, aki képes lesz kimondani az igazságot, és letenni, amit a múlt elrontott – még akkor is, ha ez nehéz döntéseket és áldozatokat kíván.
9. A vágyott tulajdonságok – Főlap: Az Erő (VIII); Kiegészítő: Érmék Királynője
Az Erő lapján egy fiatal nő szelíden nyitja ki az oroszlán száját – nem erőszakkal, hanem belső nyugalommal, szelíd határozottsággal és együttérző erővel. A bíborosok olyan vezetőt keresnek, aki képes uralkodni önmagán, másokon, sőt: a félelmeken is – de nem haraggal vagy erőszakkal, hanem belső meggyőződéssel. A lap üzenete: egy lelki erejű pápa a legnagyobb kívánság.
Az Érmék Királynője földhözragadt, gondoskodó, gyakorlati vezető. Ő az, aki figyel a részletekre, biztonságot és stabilitást hoz, ért a források kezeléséhez, és szívvel vezeti házát. Ez azt üzeni: az Egyházban most nem forradalomra van szükség, hanem megerősítésre, fegyelmezett szeretetre, csendes gondoskodásra.
Együtt ez a két kártya egy olyan pápát ír le, aki spirituálisan mély, gyakorlatias, megbízható, szilárd, de közben szelíd, együttérző és emberközeli. A világ most ilyen pásztorra vágyik: akinek szívében erő, szavában igazság, tekintetében béke él.
10. A végkifejlet – Főlap: A Nap (XIX); Kiegészítő: Kelyhek Hármasa
A Nap a Tarot egyik legpozitívabb lapja. Sugárzik belőle a világosság, öröm, igazság és beteljesülés. Gyermek ül fehér lovon, mögötte napraforgók – a kép: a megtisztult élet diadala. Ez a lap azt jelzi: a konklávé áldással zárul, a bíborosok olyan vezetőt választanak, akiben megmutatkozik az isteni világosság.
A Kelyhek Hármasa az öröm, az ünnep és a közösségi hála szimbóluma. Három nő emeli magasba a kehelyszimbólumokat: ez a lap a sikeres egységet, a szeretetközösséget, az ünnepi elfogadást hordozza. A bíborosok tehát nemcsak döntést hoznak, hanem közös örömre is jutnak, amely az Egyházra is átragad majd.
Ez a végkimenetel kifejezetten pozitív jövőt vetít előre: az új pápa megszületése felszabadító, egységet teremtő pillanat lesz, ahol a hívők új reményt és világosságot tapasztalnak meg.
A pápaválasztás Tarot-kirakásának értelemzése
Ha egymás mellé tesszük a Tarot-olvasatot és a valóságban tapintható egyházi elemzést, egy olyan történet rajzolódik ki, amely meglepő harmóniában tükrözi a jelenlegi pápaválasztás folyamatait. A kártyák nem mondanak ki nevet – a Tarot archetípusokban beszél, nem személyekben –, mégis kirajzolódik egy alak, akiben a világegyház szíve és reménye találkozik: az a vezető, aki már formálódik az események és imák szövésében.
A kártyák azt mutatják, hogy az Egyház súlyos válságon ment keresztül
A Torony képe ismerhető fel a botrányokkal, megrázkódtatásokkal és megrendült bizalommal terhelt évek emlékében –, ugyanakkor ott a remény csillaga is (A Csillag), amely új hajnalra utal. A konfliktusokat és törésvonalakat megtestesítő Botok Ötöse után a Mértékletesség angyala lép be a képbe, jelezve a vágyat a gyógyulásra, a közösség megbékélésére.
Figyelemre méltó, hogy a Kelyhek Királya és a Császár kombinációja kísértetiesen emlékeztet sokak szerint a bíboros Parolin karakterére – egy gyengéd, de határozott vezetőre, aki képes lehet egyesíteni a széttartó erőket. Ugyanakkor a Erő és a Nap olyan tulajdonságokat idéznek meg, amelyek Zuppiban vagy Tagléban testesülnek meg – bátor, mégis örömteli lelkületű lelkipásztorok, akik árasztják a reményt és az evangéliumi derűt.
Olyan ez, mintha a Tarot egy szellemi körvonalat rajzolna fel: egy középutas, egységre képes vezető alakját, aki képes egyben tartani az Egyházat anélkül, hogy elnyomná az ellentétes véleményeket – de anélkül is, hogy káoszt hagyna maga után.
A kártyák ugyanakkor emlékeztetnek rá, hogy az isteni szándék olykor meglepetéseken keresztül nyilvánul meg
A Bolond és a Szerencsekerék azt üzenik, hogy meglepő fordulatra is számíthatunk – egy olyan „sötét ló” is kiléphet az árnyékból, akit senki sem várt az élre. A Tarot szerint ez a váratlan választott nem pusztán véletlenül kerülne előtérbe: megvan benne a képesség és az erő, hogy egy új korszakot indítson.
A Mágikus személyiség, akit a Tarot Mágus lapja jelez, pontosan ilyen: képes a kezébe venni a rendelkezésre álló eszközöket, és élni is tud velük.
Ez a „sötét ló” lehet valaki, aki nem tartozik a legismertebb nevek közé, mégis képes karizmájával, bölcsességével vagy épp időzített megnyilvánulásaival meggyőzni testvéreit a konklávéban.
Gondolhatsz például Prevost bíborosra vagy Ambongóra – olyan emberekre, akik csendesen, de határozottan emelkednek ki a tömegből. A Tarot azt üzeni: légy nyitott az isteni meglepetésre, mert a következő pápa akár olyan lehet, akinek neve eleinte csupán suttogásként járja be a falakat, mégis ő lesz az, aki végül megszólal a loggián.
Az olvasat mélyrétegeiben újra és újra megjelenik egy központi hívószó: egyensúly.
Az Egyház egyensúlyt keres múlt és jövő, irgalom és igazság, tanítás és pásztori tapintat között. Ferenc pápa pontifikátusa – minden prófétai ereje mellett – szellemeket keltett életre, amelyekkel most szembe kell nézni.
A megosztottság, a botrányok, a tanítások körüli bizonytalanság: ezek mind ott kísértenek az árnyékban. A Gonosz lapja és a Kelyhek Nyolcasa is erre világít rá: a láncokat le kell vetni, és el kell indulni egy magasabb hívás irányába.
A Tarot arra ösztönöz, hogy a konklávé olyan vezetőt válasszon, aki képes átvezetni az Egyházat ezen a belső tisztulási folyamaton – olyasvalakit, aki nem fél kimondani az igazságot, de mégis képes gyógyítani a sebeket. A kártyák egyértelműen azt üzenik: a következő pápának bátorsággal kell szembenéznie a múlt árnyaival, és nemcsak az intézményt kell megerősítenie, hanem a hívők lelkét is fel kell emelnie.
A kártyák megmutatták azt is, hogy a bíborosok milyen személyiséget keresnek.
A Erő lapján az oroszlánt simogató nőalak nem erőszakkal, hanem szeretettel uralja az ösztönöket – ez a kép nagyon is beszédes. Az ideális vezető számukra az, aki belső tartással, együttérzéssel, de rendíthetetlen hittel képes egyensúlyban tartani a világító lángot. A Nap ehhez fényt és derűt ad: azt a fajta örömöt, amit egy valóban istenközeli ember sugároz magából.
Ez a kettős üzenet – az Erő és a Nap – megmutatja, hogy a bíborosok örömöt és tisztaságot várnak: egy olyan pápát, aki képes reményt adni, aki többé teszi az Egyházat önmagánál. Olyan alakot, aki – miközben szilárdan áll – nem feledkezik meg a szelídségről, és nem rejti el azt a fényt, amely megvilágítja mások útját is.
A Tarot szerint az ilyen pápa örömöt hoz a világra, nemcsak egyházi, hanem emberi értelemben is. Talán ezért is kerestek a hívek mindig olyan vezetőt, akiben nemcsak a tanítót, hanem az atyát is látták.
Végül a Diadalszekér és a Főpap zárja le az olvasatot – két olyan lap, amelyek egyszerre jelölik az irányt és a célt.
A Diadalszekér az előrehaladás, a győzelem, a határozott küldetéstudat szimbóluma. Az új pápa vezetni fog – nem tétován, nem visszatekintve, hanem fókuszáltan, egyértelmű szándékkal. Ő lesz az, aki összefogja az ellentétes erőket, és közös irányba tereli őket. Mint a szekér hajtója, aki a két ellentétes szfinxet egy irányba kormányozza – ugyanúgy kell majd a következő pápának összehangolnia az Egyház különböző hangjait.
És ott áll mellette a Főpap – vagyis maga a pápa archetípusa a Tarotban. A szent tanítás, az apostoli hagyomány, a spirituális tekintély szimbóluma. Ez a lap biztosítja, hogy a Diadalszekér lendülete nem lesz vad, nem lesz önkényes: a Főpap biztosítja, hogy minden előrelépés az Egyház örökségébe és küldetésébe gyökerezzen.
A kettő együtt azt sugallja: egy új pápa jön, aki mozgásba hozza az Egyházat, de nem vágja el a gyökereit. Nem forradalmár, és nem is nosztalgikus őrző, hanem az az ember, aki tudja, hová kell haladni – és tudja, honnan jön.
Mindez összecseng a földi elemzéssel is.
Az adatok, a háttérinterjúk és a pápaválasztási előrejelzések egyaránt azt mutatják: a legvalószínűbb, hogy egy mérsékelt, egységre törekvő pápa kerül majd trónra – olyasvalaki, aki folytatni tudja Ferenc pápa küldetését, de más stílusban, a békítés és a bölcsesség eszközeivel. A Tarot képei – Kelyhek Királya, Mértékletesség, Főpap, Diadalszekér – olyan személyiségvonásokat rajzolnak elénk, amelyeket sokan Parolin bíboroshoz kötnek, mások Zuppiban, Aveline-ben vagy egy „sötét lóban” látnak megtestesülni.
A végső üzenet így hangzik: egy olyan pápa érkezik, aki nemcsak vezetni, de emelni is képes. Nem tökéletes, de áldott. Nem feltétlenül az, akit vártunk – de az, akire most szükség van. Egy olyan szolga, aki egyszerűen kilép majd a Szent Péter-bazilika erkélyére, és azt mondja: „Urbi et Orbi” – a városnak és a világnak –, és ezzel kezdetét veszi egy új fejezet az Egyház időtlen történetében.
Tudj meg még többet a Kígyó Évéről!
Spirituális Atlasz a 2025-ös Fa Kígyó évéhez 150+ oldalon: kínai horoszkóp előrejelzések, energetikai gyakorlatok, meditációk, érdekességek és történelmi összefüggések, a kínai asztrológia és elemtan közérthetően megfogalmazva, kezdők számára is, szerencsés napok, színek, égtájak – és még sok minden más, hogy segítsen Neked eligazodni az év során!
Rendeld meg a Deluxe csomagot kedvezménnyel március 1-ig, és a könyv mellé kapsz egy személyes üzenet és mantra-kártyát is, személyes fénykóddal!
Sőt, a személyes üzenet és mantra-kártya mellé még egy A5 méretű, számozott, egyedi „a Kígyó Éve, a megújulás éve” Astraios-féle művésznyomat is jár az első 33 előrendelőnek, amit a könyvvel együtt postázunk!
Szintézis – Ki lesz a következő pápa?
A Tarot-kirakás üzenete világos, mégis mély és sokrétegű. A konklávé feszültségekkel, ideológiai küzdelmekkel és belső játszmákkal indul, de a közös vágy – egy erős, együttérző, békét hozó vezető iránt – végül túllendíti az ellentéteket. A favorit jelölt karaktere olyan, mint Parolin bíboros: diplomatikus, megfontolt, érzelmileg intelligens, akit a bíborosok nagy része tisztel.
A sötét ló alakja ugyan rejtett, de valódi esélyt hordoz – valaki, aki most még háttérben van, de az Ég sugallatára előléphet, és váratlan támogatással pápává válhat.
A legmélyebb kihívás az Egyház sötét múltjával való szembenézés – de a Tarot szerint van bátorság és kegyelem arra, hogy a láncokat levetve új, világos korszak kezdődjék. A bíborosok és a hívek szívében is egy szelíd, mégis erőteljes pásztor képe él, aki képes gyógyítani, egyesíteni és vezetni – nemcsak Rómát, hanem a világmilliók hitét is.
És így – az Erő, a Csillag, a Nap és az Ítélet lapjai révén – a Tarot nem személyt nevez meg, hanem egy jelenést mutat: a Fényt, aki testet keres. Ő lesz a következő pápa.
Az utolsó pápa lesz?
Szent Malakiás jóslata szerint Ferenc pápának kellett volna az utolsó pápának lennie és még életében véget kellett volna érjen az Egyház – és talán az egész Nyugat. A korábbi pápákról szóló próféciái mind pontosak voltak.
Mi történhetett akkor?
A legegyszerűbb válasz persze az, hogy a próféciák pontatlanok, sőt nem is érvényesek, csak egy középkori átverés, hoax avagy képzelgés.
A spirituálisabb válasz az – tekintve a korábbi pápákra vonatkozó pontosságot -, hogy Ferenc pápának eleve nem is kellett volna trónra kerülnie. Az elődjét lemondatták, méghozzá alapvetően nevetséges indokokkal (mit tehet egy kisgyerek arról, hogy egy vérgőzös diktatúra kényszersorozza – és ráadásul így sem ölt embert soha. Áldozat volt, mint megannyi kortársa).
Ráadásul a pápa próféciákban Petrus Romanus az utolsó pápa neve, ami ugye jelentheti Róma Kőszikláját, Római Pétert, vagy egyszerűen – utalva Szent Péterre – Róma Pápáját. Viszont most ténylegesen három Péter is esélyes, hogy megkapja a pápai tiarát.
Ha így lesz, akkor tényleg érdemes lesz reménykedni abban, hogy Malakiás mégsem látta jól a dolgokat.