Leleplezték a Vatikán titkát? Tényleg temetőre épült a Vatikánváros?
Régóta borzolják vatikáni titkok az emberek kedélyét. Érthető, miért foglalkoznak… Read More »Leleplezték a Vatikán titkát? Tényleg temetőre épült a Vatikánváros?
Régóta borzolják vatikáni titkok az emberek kedélyét. Érthető, miért foglalkoznak… Read More »Leleplezték a Vatikán titkát? Tényleg temetőre épült a Vatikánváros?
Malakiás próféciája szerint XVI. Benedek pápa volt az utolsó előtti… Read More »XVI. Benedek pápa meghalt. Ő volt az utolsó előtti pápa?
A Free Guy valójában egy modern spirituális film, amely igencsak mély mondanivalóval és ősi mitikus áthallásokkal bír.
Habár hivatalosan (romantikus) akció vígjáték, amelyben Ryan Reynolds hozza a szokásos formáját, ami a Deadpoollal elhozta számára az igazi ismertséget, de ez csupán az a felszíni réteg, ami a filmben a játékbeli npc-k realitása.
Másként mondva az a szósz, amivel nyakon öntötték a filmet, hogy eladhatóbb legyen. És milyen jól tették! A Free Guy ugyanis igencsak mély theológiai mondanivalóval bír, sőt mezopotámiai, sumer mitikus elemekkel is, amik egy része visszaköszön a Bibliában.
Ugyanakkor még ennél is több van a filmben.
A Free Guy egyszerre akció vígjáték, társadalomkritika, Disney-kritika, eklektikus alkotás és spirituális tanítómese.
Csak azért nem emlegetik a Mátrixszal egy szinten, mert valószínűleg nem értették meg a mondanivalóját és nem ismerik az alapfilmeket, amikből felépül az egész alkotás.
Holott van annyira fajsúlyos alkotás…
A most következő részek spoilert tartalmaznak, így ha még nem láttad a Free Guyt, előbb feltétlenül nézd meg!
A tudósok megtalálták Szodomát – de legalábbis egy olyan romvárost, amire tökéletesen illik a Bibliából ismert kataklizma leírása.
„A nap éppen megjelent a föld felett, amikor Lót megérkezett Coárba. Akkor Isten kén és tűzesőt bocsátott az égből Szodomára és Gomorrára. Így pusztította el ezeket a városokat, az egész vidéket, a városok minden lakóját és a mező egész növényzetét „ Ter 19,23-25.
Persze akár lehet egy puszta mítosz is Szodoma és Gomora pusztulása, ám amikor a régészet kézzel fogható bizonyítékokat hoz, akkor a kételkedésnek túl sok helye nem marad.
A régészek pár éve Tall el-Hammamnál ástak, amikor egy 3600 éves, faszénben gazdag, szokatlan pusztulási réteget fedeztek fel.
Ennél is rejtélyesebbnek tűnt azonban, hogy minden jel szerint azt a középső bronzkori városi központot hirtelen hagyták el a Jordán-völgyben, közel a Holt-tenger északi végéhez – pedig addig kifejezetten dúskált a földi javakban.
Zajlik az identitás- és kultúrharc a világ fejlettebb országaiban, világosan megmutatva, mennyire nem képes önmagában békében élni az emberiség: ha nincs háború, hát kirobbant egyet.
A legújabb felvonás: Borsi Becker megdicsérte Böszörményi Anitát, Fucsovics barátnőjét. Erre elkezdtek szexizmust kiáltani és arról fröcsögni, hogy ez elfogadhatatlan viselkedés. Anita viszont valódi Nőként reagált erre az ostoba hisztire a közösségi oldalán.
Böszörményi Anita azt írta Stephanie Hilborne-nak címezve:
„Köszönöm a szükségtelen gesztust. Remélem, egy nap majd ugyanígy bókol neked is egy igazi férfi… ha nő vagy, akkor ez egy jó bók egy férfitól. Ez csak annak szexizmus, akit nem ismernek el.”
Jelen esetben a neofeminista, férfi- heteró- és fehérellenes, magukat haladónak beállító mozgalmak igyekeznek mindent eltörölni, ami a hagyományos férfi-női mintákat jelentette.
Már rég nem arról van szó, hogy a női és férfiúi társadalmi szerepeket („társadalmi nemet” genderista kifejezéssel) akarják lerombolni.
Szantorini egy fejlett szigetállam volt, vagy az ősi vallást követő Minószi civilizáció fejlett szigetvárosa. Hatalmas flottájával egyszerre uralta a Földközi-tenger térségét és biztosította az áruk, emberek és ötletek szabad áramlását, i.e. 20. századtól egészen a mükénéi hatalomátvételig az. i.e. 14. században.
1967-ben Sz. Marinatosz professzor fedezte fel az ősi Thérát, amikor ásatni kezdett az Égei-tenger apró, vulkanikus szigetén, Szantorinon. Egy régi nagyváros központjára bukkant, két-három emeletes házakkal, a szobákban pedig a mindennapi életet ábrázoló freskókkal.
A feltárás különlegességét tovább fokozta, hogy bár talált bútor és cserépedény maradványokat, a munkát végző és táplálékul szolgáló állatok csontjaival együtt, ám nyoma sem volt semmiféle emberi maradványnak vagy ékszernek.
Théra, a régészeti feltárások alapján, a minószi civilizáció kereskedelmi központja volt, amely nagy befolyásra tett szert az Égei-tengeren Kr. e. 2500 körül. A virágzó kereskedelem fellendítette Thérát, s ezt a gazdagságot tükrözik a házakban talált freskók.
A feltárások alapján egyértelmű, hogy a lakók még el tudtak menekülni a kitörés elől.
Az biztos, hogy a fő sziget Kréta volt, és bár cunami, földrengés, sőt a thérai vulkánkitörés is jelentős csapást mértek a minószi civilizációra, az összeomlást mégsem ezek okozták. A korai hipotézisekkel ellentétben a mükéneiek nem erőszakkal vették át a hatalmat.
A régészeti leletek, illetve a genetikai vizsgálatok eredményei alapján ma már bizonyos, hogy a minósziak és mükéneiek ugyanonnan származtak: Anatóliából. Vérség szerint rokon népek voltak, és bár ez önmagában még sosem volt akadálya egy háborúnak sem, a leletek azt bizonyítják, hogy természeti csapások gyengítették meg a minószi arisztokrácia hatalmát, amit a mükéneiek kihasználtak.
Lényegében egy uralkodó réteg elleni felkelés, de legalábbis nem háború szülte erőszak okozta a hatalomváltást.
forrás: haaretz.com
Már csak azért sem okozhatta a thérai vulkánkitörés, avagy Szantorini megsemmisülése a minószi összeomlást, mert azt követően még évszázadokig hatalma alatt tartotta a Fölközi-tenger térségét.
Atlantisz évezredek óta izgalomban tartja az emberek fantáziáját. Az első, széles körben elterjedt és írásban fennmaradt beszámolót Platónnál olvashatjuk, és sokáig megoszlott a vélemény Atlantiszról. Most azonban eljött az ideje, hogy bebizonyítsam, Atlantisz létezett.
Cikkemben Atlantisz létének bizonyítékaira összpontosítok. A kutatástörténettől, az alternatív elméletektől, a teozófiai és más okkult elképzelésektől eltekintek, ezeket megannyi könyv és tanulmány dolgozta már fel.
A következőkben két állítást bizonyítok be:
Atlantiszról a kezdetek óta megoszlanak a vélemények. Már Platón tanítványa, Arisztotelész is úgy kezelte, mintha csak egy legenda volna, ám mellette, utána legalább ennyien meg voltak győződve róla, hogy ténylegesen létezett Atlantisz.
Viszont arra a huszadik század végéig, sőt a huszonegyedik század elejéig kellett várni, hogy a beszámolókon túl egyre több tárgyi, földtudományi és régészeti bizonyíték váljék elérhetővé.
Alan Cameron, az ókorász szerint: „Csak a modern időkben veszik komolyan Atlantisz történetét; senki sem tette így az ókorban”. Ami viszont nem igaz. Több történeti műben is megtalálni az ókorban a rá való hivatkozást.
Induljunk el a kályhától: Atlantisz görögül Ἀτλαντὶς νῆσος (Atlantisz nészosz), ami annyit jelent: „Atlasz szigete”. A nevét onnan kapta, hogy a legenda szerint Poszeidón, a tenger istene uralta a szigetet, és a félisteni gyermekeit telepítette le itt, akik Kleithótól, egy halandó nőtől származtak.
Összesen öt gyermeke született tőle, és mind kaptak egy részt a szigetből, ám Atlasz volt az elsőszülött fiú, ezért ő kapta a legnagyobbat és a legfontosabbat.
Az átoktáblák népszerűek voltak a múltban. Sokan vélték úgy, hogy az ellenfeleik, riválisaik legyőzése, vagy akár szerelmük meghódítása átoktáblákkal valósítható meg a legbiztosabban.
Harminc darab, ólomból készült átoktáblát fedeztek fel egy ősi kút alján Athénban. A kút a Kerameikos, az ókori Athén fő temetőjében található, amely a fazekasok negyedének szomszédságában épült (a keramos a fazekas agyagát jelenti).
A Kerameikos az eredeti, ókori városközponttól északnyugatra, a néhai városfalnál húzódott a Dipylon-kapu mellett.
A hatalmas helyszínt korábban az Eridanos folyó keresztezte, mielőtt csatornáztak volna a klasszikus időszakban, amikor a városfalat húzták fel.
Read More »30 átoktáblát találtak egy athéni kútban – még mindig hatnak?
A Kolbrin Biblia magyar kiadását mérsékelt érdeklődés fogadta, hiszen alig volt a köztudatban korábban, hogy létezik egy állítólagos őstudást tartalmazó, eleddig ismeretlen írás.
Ideje tehát alaposabban megvizsgálni ezt az állítólagosan ősi írásgyűjteményt, hogy kiderüljön, eredeti könyv, modern hamisítvány, vagy esetleg egy jószándékú, átverős tréfa.
A Kolbrin Biblia az első, 1994-es változatában még „A Kolbrin” nevet viselte. Az amerikai kiadó adta hozzá a Biblia szót a 2006-os kiadáshoz, mert jobban hangzott szerintük.
Ez persze önmagában még semmit sem jelent, azon túl, hogy egy klasszikus marketinfogás volt a cím megváltoztatása.
A szavahihetőségéről csak az előszót idéznénk
„Az itt bemutatott dolgok nagy része valójában egy rakás eldobott kézirat, melyet részben megégtek, vagy az időjárás tett kárt bennük, mielőtt kéziratba foglalták volna őket, amelyből ezt a könyvet írtuk. Kétségtelen, hogy a hiányzó részeket utólag magunk pótoltuk, jó szándékkal, úgy, hogy összhangban legyen az eredetivel.”
—Kolbrin, Előszó
Magyarul, a nem kicsit foghíjas művet saját fejből egészítették ki. És még mindig ősi bölcsességnek számít…
Read More »A Kolbrin Biblia egy modern átverés – vagy mégsem?
Az eddig ismert legelső templom-komplexumot 12000 éve kezdték építeni az Ősvallás követői, az Istennő hívei. A templom kormeghatározását egy ősi kataklizma tette még pontosabbá.
Az Anatóliában, a mai Göbekli Tepében található őskori templom tájolásáról itt írtunk már korábban.
Ez alapján bizonyos, hogy az ősvallás követői már legalább 16000 évvel ezelőtt gyakorolták vallásukat, hiszen a Deneb, vagy a csillagászati nevén Alpha Cygnus (a Hattyú csillagkép legfényesebb, az éjszakai égbolt harmadik legfényesebb csillaga) ekkoriban töltötte be a sarkcsillag szerepét, azaz az éjszaki égbolt középpontját.
Read More »A legelső (ismert) templom 12000 éves és ezt egy katasztrófa is bizonyítja