Ősi vallások

Az őszi napéjegyenlőség pontos ideje 2019-ben és Mabon ősi ünnepének titkai

by spiritanguardian
2019.09.23.
Ősi vallások, Asztrológia, Okkult történelem

Az őszi napéjegyenlőség 2019-ben szeptember 23-án, reggel 9 óra 50 perckor következik be Közép-Európában.

Régi, ősi időkből származó, jeles ünnep az őszi napéjegyenlőség, amikor a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. A tavaszi napéjegyenlőséggel együtt (időpontja március 21) osztotta ketté a napból kiinduló évkört. Szent Iván-naptól – június 24.- kezdtek rövidülni a nappalok.

Amióta létezik földművelés, az őszi napéj-egyenlőség a Földanya, a Nagy Anya napja, az aratást és az utána következő pihenést helyezve előtérbe, amikor majd az Álmok és Holtak Úrnője, az Öreganya fog uralkodni.

Az őszi nap-éj-egyenlőség a beérett termés, a betakarítás ünnepe, kelta szóval Mabon, a görög világban pedig Perszephóné napja.

Nagy Istennő Mabon őszi napéj-egyenlőség

Kép forrása

Csillagászati érdekességek

Habár a közhiedelem szerint a Nap keleten kél és nyugaton nyugszik, valójában a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség idején történik egyedül így. Most tehát pontosan betájolhatjuk, merre van nyugat, mind más napon kissé eltér az iránytól a Nap zenitje.

A Hála a leggyorsabb út

by spiritanguardian
2019.09.05.
Bőségtudat, Bölcsességek, Keleti tanok, Ősi vallások

" Cicero szerint: A hála nemhogy csak a legnagyobb erény, de az összes többi tőle származik."

A Hála egy nagyon pozitív érzés, szavakba önteni nehéz. A Hit, a békesség és bizonyosság, hogy – ez számomra megvan most- és ha most minden megvan, ez örömmel tölt el és megvan a békességem.

Így nem engedek utat a negatív érzéseknek, gondolatoknak mert ez az érzés itt él bennem

Ezért minden körülményeim ellenére hálát tudok adni azokért a dolgokért, amiket még nem látok, nem érzek. A Hála érzése belülről kell fakadjon, mégpedig önzetlenül – mert mikor önzetlenül adsz, akkor azt mindig visszakapod – talán nem is attól, akinek „adtad”.

Megtalálta a Pokol kapuját a régészek egy csoportja, és ezt tárgyi leletek is bizonyítják

by spiritanguardian
2019.08.14.
Okkult történelem, Angyalok, Ősi vallások

A modern ember bizonyos szempontból nagyon hasonlít a kétezer-kétszáz évvel ezelőtti görögökhöz, akik hajlamosak voltak túlságosan szkeptikusan fordulni a régmúlt tudásához - és emiatt aztán olyasmit is tévesnek tituláltak, ami kézzelfogható valóság.

Ugyanez történt a Pokol kapujával is. Hiába írt róla Cicero és Sztrabón egyaránt, hiába szerepelt annyi történetben, a mítoszok és vallási képzelet mese-elemének tartották a hitetlenek.

Most azonban olasz régészek egy csoportja egyértelmű bizonyítékot talált

A régészek Hierapolis ősi romjai mellett ásattak, amely Törökország délnyugati részén található.

Megtalálta a Pokol kapuját a régészek egy csoportja, és ezt tárgyi leletek is bizonyítják

Lughnasadh, avagy Lammas ünnepe: augusztus 1.

Ismerd meg Lughnasadh, avagy Lammas ünnepének titkát (augusztus 1.)

by spiritanguardian
2023.08.01.
Ősi vallások, Asztrológia, Okkult történelem

Lughnasadh (ejtsd: lúnaszá), avagy Lammas a kelta év utolsó negyedének kezdetét jelzi augusztus 1-én. A négy kisebb napünnep egyike ősidők óta.

A négy nagy napünnep naptári felezőpontjai négy kisebb ünnepet jelölnek ki. Vélelmezhető, hogy már a földművelés kezdete óta megünneplik, hiszen a három aratóünnep közül az első, amikor a nyári gabonát aratták le.

Az aratóünnepek legalább 10000 éves últra tekintenek vissza

A másik két aratóünnep a Mabon (szeptember 21, őszi napéjegyenlőség) és Samhain (október 31.). A most kezdődő ciklus a nyájak téli szállásra történő behajtásával végződött hagyományosan.

A Lughnasadh a nyár végét jelzi

Lughnasadh a nyár végét és az ősz kezdetét jelzi évezredek óta. Persze, a jelenben az augusztusi nap még forrón süt, sőt már a szeptember is gyakran júniusi hőséget hoz, ám a nappalok már észrevehetően rövidebbek, az éjszakák hűvösebbek, a nappali árnyékok hosszabbak.

Ismerd meg Lughnasadh, avagy Lammas ünnepének titkát (augusztus 1.)

Egy friss leleten bukkantak rá a régészek az ősi etruszk bőségistennő nevére

A Toszkánában nemrégiben feltárt ősi sztélé feltárta az első titkát: a termékenység etruszk istennőjének nevét.

Egy friss leleten bukkantak rá a régészek az ősi etruszk bőségistennő nevére. A 227 kilogramm súlyú sztélére 2019-ben bukkantak a Poggio Colla-ban, az i.e. hatodik századi etruszk településen.

Uni istennő nevét találták meg

A kősztélén szereplő hosszú feliratot egy 2500 éve holtnak számító nyelven írták, és Gregory Warden régész, a Dallas-i Dél-Metodista Egyetem professzor emeritusa találta meg.

A fordítás jelenleg folyamatban van, és a kutatók felfedezték, hogy a szöveg Uni istennőre utal.

Lehet, hogy te is sámán vagy? Egy sámánasszony tíz ismertetőjegyet sorolt fel

by spiritanguardian
2021.11.19.
Okkult Természet, Bölcsességek, Energetika, Ősi vallások

A samanizmus a legősibb vallási formák közé tartozik. Sámánnak lenni mindig komoly elhivatással járt, és voltak jelei, hogy valakit sámáni útra szántak. Eliza „Fehér Bölény” sámánasszony tíz ismertetőjegyet sorol fel,… Read More »Lehet, hogy te is sámán vagy? Egy sámánasszony tíz ismertetőjegyet sorolt fel

A vikingek szakrális-mágikus kardokat akartak kovácsolni, így fedezték fel az acélt, egy hátborzongató eljárással

A mágikus kísérletek sokszor vezettek fizikai csodákhoz az ókorban. A vikingek is így fedezték fel az acélkészítés titkát, hála egy szakrális-mágikus eljárásnak.

Az acél úgy viszonyul a vashoz, mint a vas a bronzhoz: egy összecsapásban szinte biztosan győzedelmeskedni fog.

A felfedezése azonban nem az ateista materializmusnak köszönhető, hanem a szakralitásnak és a mágiának.

A vikingek titkos vallási-mágikus eljárással akartak varázskardokat készíteni

A művelet pedig sikerült – és ennek köszönhetően jelent meg az acél a világon. Az eljárás azonban, mai fejjel, eléggé hátborzongató volt.

A titok a holtak csontjában rejlett.

Az Istennő földje: Írország az Istennőről, Ériuról kapta a nevét

Írország (Éire) azon kivételes országok közé tartozik, amely az Istennőről kapta a nevét.

Írország gaelül (ír nyelven) Éire, azaz ‘Íre’. Csakhogy még az írek közül is kevesen tudják, valójában mit is jelent az országuk neve.

A legtöbb ország az államalapító nép után kapta a nevét. Kivéve Írországot

Magyarország a magyarok, Anglia az angolok (angolszászok) után, Németország a magyar nyelvben a németek (nemac „nem szláv”), németül a Deutsch önelnevezésből kapta a nevét.

De ki volt Ériu istennő, akiről Írország és az ír nép a nevét kapta?

Az Istennő-civilizáció telepesei építették Stonehenge-et – bizonyítja a genetikai elemzés

by spiritanguardian
2019.04.24.
Okkult történelem, Ősi vallások, Spiritualitás

A genetika bebizonyította azt, amit a régészetnek, a kultúrantropológusoknak és a szakrális sugallatoknak köszönhetően eddig is tudtunk: az Istennő-civilizáció gyermekei építették Stonehenge-et.

Az első templomépítők leszármazottai voltak azok, akik felépítették Stonehenge első körét. Az őskori DNS-maradványok elemzése végérvényesen bebizonyította, hogy Anatóliából vándoroltak el, és a Földközi-tenger térségében haladva jutottak nyugatra, mielőtt Nagy-Britanniát elérték.

A kutatók összehasonlították az újkőkori emberi maradványokból származó, Nagy-Britanniában talált DNS-t az Európában élő emberekéivel.

A neolitikumi építők az Anatóliai (modern Törökország) őscivilizációt létrehozó nép leszármazottai, akik észak felé indultak az Ibériai-félszigetet elérve. Nagyjából i.e. 4000 táján érkeztek Nagy-Britanniába.

A tanulmány a Nature Ecology & Evolution folyóiratban jelent meg és rögtön nagy port kavart.

A Nagy-Britanniába irányuló migráció csak egy részét képezte az Anatóliából i.e. 6000 táján, az Özönvíz előtt pár évszázaddal kezdődő kivándorlásnak.

Nagypéntek és készülődés Húsvétra: miről is van szó valójában?

Ma van Nagypéntek napja a kereszténységben és mégis viszonylag kevesen tudják, miről is szól ez a nap.

A cikkünk végén megmutatjuk, honnan ered a Húsvét – most előbb ismerkedjünk meg a Nagypéntek szimbolikájával!

Nagypéntek az evangéliumokban Jézus szenvedésének, halálának és temetésének napja, a liturgiában a húsvéti szent három nap második napja, aliturgikus nap, a megváltó szenvedés és kereszthalál ünnepe. Szigorú böjti nap.

A Nagypéntek különböző elnevezései

A zsidó naptárból eredően: Paraszkeué (gör.), Parasceve (lat.), ‘Készületi nap’ (vö. Mt 27,62; Lk 23,54; Jn 19,31). Innen lett a keleti egyházban: Hé hagia kai megalé paraszkeué, ‘A szent és nagy készületi nap’.

Ebből lett a szláv nyelvekben és a magyarban a Nagy péntek. A latin egyházban a nagypéntek hivatalos neve: Feria sexta in passione et morte Domini, ‘Az Úr szenvedésének és halálának péntekje’.

Angol nyelvterületen ‘Hosszú péntek, Jó péntek’.