A Hold tisztelete egyidős az emberi civilizációval, amiként a Hold is évmilliárdok óta hat bolygónkra. Igazán nehéz volna elképzelni, milyen lenne az élet a Földön, ha nem volna égi kísérője – vagy másként viselkedne.
A szakrális, azaz isteni közreműködéssel megvalósuló mágia tízezer évekre visszanyúló történelmét végigkíséri a Hold és a holdhoz kapcsolódó tudás, na és persze a babonatikus hiedelmek.
Ismerd meg most, hogy mi a kapcsolat a Hold és a termékenység között és egyáltalán, a Hold tényleg a női princípium képviselője – vagy éppen nagyon is férfias égitest!
Kétségtelen, hogy mind a görög, mind a római vallásokban így tekintettek rájuk a beavatottak. Azonban elég csak az iszlámra vetni egy pillantást, hogy azonnal kiderüljön, egyáltalán nem abszolút, szent igazság a Hold női mivolta.
Szantorini egy fejlett szigetállam volt, vagy az ősi vallást követő Minószi civilizáció fejlett szigetvárosa. Hatalmas flottájával egyszerre uralta a Földközi-tenger térségét és biztosította az áruk, emberek és ötletek szabad áramlását, i.e. 20. századtól egészen a mükénéi hatalomátvételig az. i.e. 14. században.
1967-ben Sz. Marinatosz professzor fedezte fel az ősi Thérát, amikor ásatni kezdett az Égei-tenger apró, vulkanikus szigetén, Szantorinon. Egy régi nagyváros központjára bukkant, két-három emeletes házakkal, a szobákban pedig a mindennapi életet ábrázoló freskókkal.
A feltárás különlegességét tovább fokozta, hogy bár talált bútor és cserépedény maradványokat, a munkát végző és táplálékul szolgáló állatok csontjaival együtt, ám nyoma sem volt semmiféle emberi maradványnak vagy ékszernek.
Théra, a régészeti feltárások alapján, a minószi civilizáció kereskedelmi központja volt, amely nagy befolyásra tett szert az Égei-tengeren Kr. e. 2500 körül. A virágzó kereskedelem fellendítette Thérát, s ezt a gazdagságot tükrözik a házakban talált freskók.
A feltárások alapján egyértelmű, hogy a lakók még el tudtak menekülni a kitörés elől.
Az biztos, hogy a fő sziget Kréta volt, és bár cunami, földrengés, sőt a thérai vulkánkitörés is jelentős csapást mértek a minószi civilizációra, az összeomlást mégsem ezek okozták. A korai hipotézisekkel ellentétben a mükéneiek nem erőszakkal vették át a hatalmat.
A régészeti leletek, illetve a genetikai vizsgálatok eredményei alapján ma már bizonyos, hogy a minósziak és mükéneiek ugyanonnan származtak: Anatóliából. Vérség szerint rokon népek voltak, és bár ez önmagában még sosem volt akadálya egy háborúnak sem, a leletek azt bizonyítják, hogy természeti csapások gyengítették meg a minószi arisztokrácia hatalmát, amit a mükéneiek kihasználtak.
Lényegében egy uralkodó réteg elleni felkelés, de legalábbis nem háború szülte erőszak okozta a hatalomváltást.
Már csak azért sem okozhatta a thérai vulkánkitörés, avagy Szantorini megsemmisülése a minószi összeomlást, mert azt követően még évszázadokig hatalma alatt tartotta a Fölközi-tenger térségét.
Atlantisz évezredek óta izgalomban tartja az emberek fantáziáját. Az első, széles körben elterjedt és írásban fennmaradt beszámolót Platónnál olvashatjuk, és sokáig megoszlott a vélemény Atlantiszról. Most azonban eljött az ideje, hogy bebizonyítsam, Atlantisz létezett.
Cikkemben Atlantisz létének bizonyítékaira összpontosítok. A kutatástörténettől, az alternatív elméletektől, a teozófiai és más okkult elképzelésektől eltekintek, ezeket megannyi könyv és tanulmány dolgozta már fel.
A következőkben két állítást bizonyítok be:
Platón több forrást gyúrt egybe, amikor leírta Atlantisz történetét,
Létezett egy sokkal ősibb Atlantisz is, amelyről Platónnak nem volt tudomása.
Atlantiszról a görögök révén maradt fent a legtöbb adatunk
Atlantiszról a kezdetek óta megoszlanak a vélemények. Már Platón tanítványa, Arisztotelész is úgy kezelte, mintha csak egy legenda volna, ám mellette, utána legalább ennyien meg voltak győződve róla, hogy ténylegesen létezett Atlantisz.
Viszont arra a huszadik század végéig, sőt a huszonegyedik század elejéig kellett várni, hogy a beszámolókon túl egyre több tárgyi, földtudományi és régészeti bizonyíték váljék elérhetővé.
Alan Cameron, az ókorász szerint: „Csak a modern időkben veszik komolyan Atlantisz történetét; senki sem tette így az ókorban”. Ami viszont nem igaz. Több történeti műben is megtalálni az ókorban a rá való hivatkozást.
Atlantisz nevének jelentése és eredete
Induljunk el a kályhától: Atlantisz görögül Ἀτλαντὶς νῆσος (Atlantisz nészosz), ami annyit jelent: „Atlasz szigete”. A nevét onnan kapta, hogy a legenda szerint Poszeidón, a tenger istene uralta a szigetet, és a félisteni gyermekeit telepítette le itt, akik Kleithótól, egy halandó nőtől származtak.
Összesen öt gyermeke született tőle, és mind kaptak egy részt a szigetből, ám Atlasz volt az elsőszülött fiú, ezért ő kapta a legnagyobbat és a legfontosabbat.
Tudtad, hogy a végtelen jelét (is) a Természet ihlette? A végtelen jele a természetben is megfigyelhető. A (közel) fektetett nyolcas olyan természeti jelenség, amelyet akkor vehetünk észre, ha napról napra… Read More »A végtelen jele a természetben is megfigyelhető
A Színeváltozás ünnepét, az adott évtől függően, február 1-én vagy 2-án tartjuk. A Színeváltozás ünnepét az újév kezdete (Karacsún, téli napforduló) és a Fogantatás ünnepe (tavaszi napéjegyenlőség) között pontosan félidőben ünnepeljük.
A Színeváltozás ünnepe a növekvő fényről, a rituális megtisztulásról és a Leány istennő dicsőítéséről szól.
A Színeváltozás ünnepét nevezik Imbolcnak és Gyertyaszentelőnek is
Az európai vallásokra rátelepedő és azokat többé-kevésbé magába olvasztó idegen kultusz, a kereszténység nem csak a karácsonyt, a húsvétot, a halottak napját próbálta bekebelezni, hanem olyan ősi ünnepeket is, mint az Imbolc – amit a kelták előtt, mi az ősvallás követői a Színeváltozás ünnepének neveztünk.
Az eddig ismert legelső templom-komplexumot 12000 éve kezdték építeni az Ősvallás követői, az Istennő hívei. A templom kormeghatározását egy ősi kataklizma tette még pontosabbá.
Ez alapján bizonyos, hogy az ősvallás követői már legalább 16000 évvel ezelőtt gyakorolták vallásukat, hiszen a Deneb, vagy a csillagászati nevén Alpha Cygnus (a Hattyú csillagkép legfényesebb, az éjszakai égbolt harmadik legfényesebb csillaga) ekkoriban töltötte be a sarkcsillag szerepét, azaz az éjszaki égbolt középpontját.
Az Ősi vallásban a téli napforduló a négy nagy ünnep egyike. A Fény újjászületésének, az Élet születésének ideje.
A téli napfordulót az ősidők óta megünneplik az emberek szerte a világon. Olyan közös esemény, ünnep ez, amelyen az egész emberiség egyként osztozik. A téli napforduló, amely az északi féltekén évente december 21. körül következik be, jelentőségteljes pillanat bolygónk égi útján.
Ezen a napon a Föld északi pólusa a legtávolabb hajlik el a Naptól, ami az év legrövidebb nappalát és leghosszabb éjszakáját eredményezi. Ez a csillagászati esemény számos kultúrában és korszakban tiszteletet váltott ki, az élet, a halál és az újjászületés ciklikus természetének szimbólumaként.
A szakrális születés, az újraszületés kezdő pillanata december 21-22, a tél napforduló mindenkori ideje
Ez az az időpont, amikor a szakrális felfogás szerint a lélek újra testet ölt. Az ősi hitben ez a világlélek, a Föld éltető lelke, amely ekkor, a téli napforduló idején tér vissza a föld-testébe.
A dátum azért változik, mert a 365 napos év nem pontos. Ezért szükséges négy évente (kivéve az évszázadok esetében) egy szökőnapot beiktatni.
A téli napforduló dátuma emiatt három éven át december 21-re esik, míg a negyedik évben (mindig a szökőév előtti évben) december 22-re.
Listen to our 15 minutes English podcast about Winter Solstice in the Ancient Religion: Christmas, Karachuny, Holy day of the Rebirth of Light:
Őseink mágusok, papok/papnők, gyógyítók és jövendőmondók voltak egy személyben.
Őseink mérnökök, vezetők, logisztikusok, csillagászok és történetmesélők voltak egy személyben.
Őseink a tudást vegyítették a hittel.
Nem babonás felhasználói voltak a mágiának, nem belekontárkodtak innen-onnan összekapart felszínes tudással a Művészetbe, mint a boszorkányok! Őseink maguk alkották meg a Titkos Művészetet.
Őseinknek annyi köze van a boszorkánysághoz, hogy évezredekkel utánuk, már a középkorban, az őstudás morzsáit összekaparókat nevezték boszorkánynak.
" Cicero szerint: A hála nemhogy csak a legnagyobb erény, de az összes többi tőle származik."
A Hála egy nagyon pozitív érzés, szavakba önteni nehéz. A Hit, a békesség és bizonyosság, hogy – ez számomra megvan most- és ha most minden megvan, ez örömmel tölt el és megvan a békességem.
Így nem engedek utat a negatív érzéseknek, gondolatoknak mert ez az érzés itt él bennem
Ezért minden körülményeim ellenére hálát tudok adni azokért a dolgokért, amiket még nem látok, nem érzek. A Hála érzése belülről kell fakadjon, mégpedig önzetlenül – mert mikor önzetlenül adsz, akkor azt mindig visszakapod – talán nem is attól, akinek “adtad”.
A modern ember bizonyos szempontból nagyon hasonlít a kétezer-kétszáz évvel ezelőtti görögökhöz, akik hajlamosak voltak túlságosan szkeptikusan fordulni a régmúlt tudásához - és emiatt aztán olyasmit is tévesnek tituláltak, ami kézzelfogható valóság.
Ugyanez történt a Pokol kapujával is. Hiába írt róla Cicero és Sztrabón egyaránt, hiába szerepelt annyi történetben, a mítoszok és vallási képzelet mese-elemének tartották a hitetlenek.
Most azonban olasz régészek egy csoportja egyértelmű bizonyítékot talált
A régészek Hierapolis ősi romjai mellett ásattak, amely Törökország délnyugati részén található.