Skip to content

Ősi vallások

A Hold és a termékenység kapcsolata

A Hold és a termékenység kapcsolata

A Hold tisztelete egyidős az emberi civilizációval, amiként a Hold is évmilliárdok óta hat bolygónkra. Igazán nehéz volna elképzelni, milyen lenne az élet a Földön, ha nem volna égi kísérője – vagy másként viselkedne.

A szakrális, azaz isteni közreműködéssel megvalósuló mágia tízezer évekre visszanyúló történelmét végigkíséri a Hold és a holdhoz kapcsolódó tudás, na és persze a babonatikus hiedelmek.

Ismerd meg most, hogy mi a kapcsolat a Hold és a termékenység között és egyáltalán, a Hold tényleg a női princípium képviselője – vagy éppen nagyon is férfias égitest!

A Hold feminin vagy maszkulin? Attól függ!

Közkeletű elképzelés a nyugati kultúrkörben, hogy a Hold nőnemű, de legalábbis a női princípium égi jelképe. Párja, ezen elképzelés szerint, a Nap, amely tisztán és világosan férfias tulajdonságokkal bír.

Kétségtelen, hogy mind a görög, mind a római vallásokban így tekintettek rájuk a beavatottak. Azonban elég csak az iszlámra vetni egy pillantást, hogy azonnal kiderüljön, egyáltalán nem abszolút, szent igazság a Hold női mivolta.

A Hold és a termékenység kapcsolata
A Hold és a termékenység kapcsolata

Read More »A Hold és a termékenység kapcsolata

Atlantisz előkerült, avagy bizonyítottan létezett a szigetállam, 2. rész: Szantorini és a spanyol Atlantisz

Atlantisz előkerült, avagy bizonyítottan létezett a szigetállam, 2. rész: Szantorini és a spanyol Atlantisz

Szantorini lehet Atlantisz?

Szantorini egy fejlett szigetállam volt, vagy az ősi vallást követő Minószi civilizáció fejlett szigetvárosa. Hatalmas flottájával egyszerre uralta a Földközi-tenger térségét és biztosította az áruk, emberek és ötletek szabad áramlását, i.e. 20. századtól egészen a mükénéi hatalomátvételig az. i.e. 14. században.

1967-ben Sz. Marinatosz professzor fedezte fel az ősi Thérát, amikor ásatni kezdett az Égei-tenger apró, vulkanikus szigetén, Szantorinon. Egy régi nagyváros központjára bukkant, két-három emeletes házakkal, a szobákban pedig a mindennapi életet ábrázoló freskókkal.

A feltárás különlegességét tovább fokozta, hogy bár talált bútor és cserépedény maradványokat, a munkát végző és táplálékul szolgáló állatok csontjaival együtt, ám nyoma sem volt semmiféle emberi maradványnak vagy ékszernek.

Théra, a régészeti feltárások alapján, a minószi civilizáció kereskedelmi központja volt, amely nagy befolyásra tett szert az Égei-tengeren Kr. e. 2500 körül. A virágzó kereskedelem fellendítette Thérát, s ezt a gazdagságot tükrözik a házakban talált freskók.

A feltárások alapján egyértelmű, hogy a lakók még el tudtak menekülni a kitörés elől.

Az biztos, hogy a fő sziget Kréta volt, és bár cunami, földrengés, sőt a thérai vulkánkitörés is jelentős csapást mértek a minószi civilizációra, az összeomlást mégsem ezek okozták. A korai hipotézisekkel ellentétben a mükéneiek nem erőszakkal vették át a hatalmat.

A régészeti leletek, illetve a genetikai vizsgálatok eredményei alapján ma már bizonyos, hogy a minósziak és mükéneiek ugyanonnan származtak: Anatóliából. Vérség szerint rokon népek voltak, és bár ez önmagában még sosem volt akadálya egy háborúnak sem, a leletek azt bizonyítják, hogy természeti csapások gyengítették meg a minószi arisztokrácia hatalmát, amit a mükéneiek kihasználtak.

Lényegében egy uralkodó réteg elleni felkelés, de legalábbis nem háború szülte erőszak okozta a hatalomváltást.

forrás: haaretz.com

Már csak azért sem okozhatta a thérai vulkánkitörés, avagy Szantorini megsemmisülése a minószi összeomlást, mert azt követően még évszázadokig hatalma alatt tartotta a Fölközi-tenger térségét.

Atlantisz előkerült, avagy bizonyítottan létezett a szigetállam, 2. rész: Szantorini és a spanyol Atlantisz
Atlantisz előkerült, avagy bizonyítottan létezett a szigetállam, 2. rész: Szantorini és a spanyol Atlantisz

Read More »Atlantisz előkerült, avagy bizonyítottan létezett a szigetállam, 2. rész: Szantorini és a spanyol Atlantisz

Atlantisz előkerült, avagy bizonyítottan létezett a szigetállam, 1. rész: a föníciaiak és Haiti

Atlantisz előkerült, avagy bizonyítottan létezett a szigetállam, 1. rész: a föníciaiak és Haiti

Atlantisz évezredek óta izgalomban tartja az emberek fantáziáját. Az első, széles körben elterjedt és írásban fennmaradt beszámolót Platónnál olvashatjuk, és sokáig megoszlott a vélemény Atlantiszról. Most azonban eljött az ideje, hogy bebizonyítsam, Atlantisz létezett.

Cikkemben Atlantisz létének bizonyítékaira összpontosítok. A kutatástörténettől, az alternatív elméletektől, a teozófiai és más okkult elképzelésektől eltekintek, ezeket megannyi könyv és tanulmány dolgozta már fel.

A következőkben két állítást bizonyítok be:

  1. Platón több forrást gyúrt egybe, amikor leírta Atlantisz történetét,
  2. Létezett egy sokkal ősibb Atlantisz is, amelyről Platónnak nem volt tudomása.

Atlantiszról a görögök révén maradt fent a legtöbb adatunk

Atlantiszról a kezdetek óta megoszlanak a vélemények. Már Platón tanítványa, Arisztotelész is úgy kezelte, mintha csak egy legenda volna, ám mellette, utána legalább ennyien meg voltak győződve róla, hogy ténylegesen létezett Atlantisz.

Viszont arra a huszadik század végéig, sőt a huszonegyedik század elejéig kellett várni, hogy a beszámolókon túl egyre több tárgyi, földtudományi és régészeti bizonyíték váljék elérhetővé.

Alan Cameron, az ókorász szerint: „Csak a modern időkben veszik komolyan Atlantisz történetét; senki sem tette így az ókorban”. Ami viszont nem igaz. Több történeti műben is megtalálni az ókorban a rá való hivatkozást.

Atlantisz nevének jelentése és eredete

Induljunk el a kályhától: Atlantisz görögül Ἀτλαντὶς νῆσος (Atlantisz nészosz), ami annyit jelent: „Atlasz szigete”. A nevét onnan kapta, hogy a legenda szerint Poszeidón, a tenger istene uralta a szigetet, és a félisteni gyermekeit telepítette le itt, akik Kleithótól, egy halandó nőtől származtak.

Összesen öt gyermeke született tőle, és mind kaptak egy részt a szigetből, ám Atlasz volt az elsőszülött fiú, ezért ő kapta a legnagyobbat és a legfontosabbat.

Atlantisz előkerült, avagy bizonyítottan létezett a szigetállam, 1. rész: a föníciaiak és Haiti
Atlantisz előkerült, avagy bizonyítottan létezett a szigetállam, 1. rész: a föníciaiak és Haiti

Read More »Atlantisz előkerült, avagy bizonyítottan létezett a szigetállam, 1. rész: a föníciaiak és Haiti

Színeváltozás ünnepe: Imbolc, Gyertyaszentelő február 1-2.

Színeváltozás ünnepe: Imbolc, Gyertyaszentelő február 1-2.

A Színeváltozás ünnepét, az adott évtől függően, február 1-én vagy 2-án tartjuk. A Színeváltozás ünnepét az újév kezdete (Karacsún, téli napforduló) és a Fogantatás ünnepe (tavaszi napéjegyenlőség) között pontosan félidőben ünnepeljük.

A Színeváltozás ünnepe a növekvő fényről, a rituális megtisztulásról és a Leány istennő dicsőítéséről szól.

A Színeváltozás ünnepét nevezik Imbolcnak és Gyertyaszentelőnek is

Az európai vallásokra rátelepedő és azokat többé-kevésbé magába olvasztó idegen kultusz, a kereszténység nem csak a karácsonyt, a húsvétot, a halottak napját próbálta bekebelezni, hanem olyan ősi ünnepeket is, mint az Imbolc – amit a kelták előtt, mi az ősvallás követői a Színeváltozás ünnepének neveztünk.

Színeváltozás ünnepe: Imbolc, Gyertyaszentelő február 1-2.
Színeváltozás ünnepe: Imbolc, Gyertyaszentelő február 1-2.

Read More »Színeváltozás ünnepe: Imbolc, Gyertyaszentelő február 1-2.

A legelső (ismert) templom 12000 éves és ezt egy katasztrófa is bizonyítja

A legelső (ismert) templom 12000 éves és ezt egy katasztrófa is bizonyítja

Az eddig ismert legelső templom-komplexumot 12000 éve kezdték építeni az Ősvallás követői, az Istennő hívei. A templom kormeghatározását egy ősi kataklizma tette még pontosabbá.

Az Anatóliában, a mai Göbekli Tepében található őskori templom tájolásáról itt írtunk már korábban.

A legelső (ismert) templom 12000 éves
A legelső (ismert) templom 12000 éves

Az ősvallás legalább 16000 éves

Ez alapján bizonyos, hogy az ősvallás követői már legalább 16000 évvel ezelőtt gyakorolták vallásukat, hiszen a Deneb, vagy a csillagászati nevén Alpha Cygnus (a Hattyú csillagkép legfényesebb, az éjszakai égbolt harmadik legfényesebb csillaga) ekkoriban töltötte be a sarkcsillag szerepét, azaz az éjszaki égbolt középpontját.

A Deneb, vagy a csillagászati nevén Alpha Cygnus töltötte be a sarkcsillag szerepét
A Deneb, vagy a csillagászati nevén Alpha Cygnus töltötte be a sarkcsillag szerepét

Read More »A legelső (ismert) templom 12000 éves és ezt egy katasztrófa is bizonyítja

Téli napforduló az Ősvallásban: Karácsony, Karacsúny, A Fény ősi ünnepe, a bizonyossá vált újraszületésé

Téli napforduló az Ősi vallásban: Karácsony, Karacsúny, A Fény újjászületésének ünnepe

Az Ősi vallásban a téli napforduló a négy nagy ünnep egyike. A Fény újjászületésének, az Élet születésének ideje.

A téli napfordulót az ősidők óta megünneplik az emberek szerte a világon. Olyan közös esemény, ünnep ez, amelyen az egész emberiség egyként osztozik. A téli napforduló, amely az északi féltekén évente december 21. körül következik be, jelentőségteljes pillanat bolygónk égi útján.

Ezen a napon a Föld északi pólusa a legtávolabb hajlik el a Naptól, ami az év legrövidebb nappalát és leghosszabb éjszakáját eredményezi. Ez a csillagászati esemény számos kultúrában és korszakban tiszteletet váltott ki, az élet, a halál és az újjászületés ciklikus természetének szimbólumaként.

A szakrális születés, az újraszületés kezdő pillanata december 21-22, a tél napforduló mindenkori ideje

Ez az az időpont, amikor a szakrális felfogás szerint a lélek újra testet ölt. Az ősi hitben ez a világlélek, a Föld éltető lelke, amely ekkor, a téli napforduló idején tér vissza a föld-testébe.

A dátum azért változik, mert a 365 napos év nem pontos. Ezért szükséges négy évente (kivéve az évszázadok esetében) egy szökőnapot beiktatni.

A téli napforduló dátuma emiatt három éven át december 21-re esik, míg a negyedik évben (mindig a szökőév előtti évben) december 22-re.

A Fény Újjászületésének ünnepe az új, csillagközi korban, a Csillagember korában
A Fény Újjászületésének ünnepe az új, csillagközi korban, a Csillagember korában
Read More »Téli napforduló az Ősi vallásban: Karácsony, Karacsúny, A Fény újjászületésének ünnepe
Mi vagyunk a Titkos Művészet

Mi vagyunk a Titkos Művészet

Mi vagyunk a Titkos Művészet

Őseink mágusok, papok/papnők, gyógyítók és jövendőmondók voltak egy személyben.

Őseink mérnökök, vezetők, logisztikusok, csillagászok és történetmesélők voltak egy személyben.

Őseink a tudást vegyítették a hittel.

Nem babonás felhasználói voltak a mágiának, nem belekontárkodtak innen-onnan összekapart felszínes tudással a Művészetbe, mint a boszorkányok! Őseink maguk alkották meg a Titkos Művészetet.

Őseinknek annyi köze van a boszorkánysághoz, hogy évezredekkel utánuk, már a középkorban, az őstudás morzsáit összekaparókat nevezték boszorkánynak.

Mi vagyunk a Titkos Művészet
Mi vagyunk a Titkos Művészet

Read More »Mi vagyunk a Titkos Művészet

A Hála a leggyorsabb út

A Hála a leggyorsabb út

" Cicero szerint: A hála nemhogy csak a legnagyobb erény, de az összes többi tőle származik."

A Hála egy nagyon pozitív érzés, szavakba önteni nehéz. A Hit, a békesség és bizonyosság, hogy – ez számomra megvan most- és ha most minden megvan,  ez örömmel tölt el és megvan a békességem.

Így nem engedek utat a negatív érzéseknek, gondolatoknak mert ez az érzés itt él bennem

Ezért minden körülményeim ellenére hálát tudok adni azokért a dolgokért, amiket még nem látok, nem érzek. A Hála érzése belülről kell fakadjon, mégpedig önzetlenül – mert mikor önzetlenül adsz, akkor azt mindig visszakapod – talán nem is attól, akinek “adtad”.

A Hála a leggyorsabb út
A Hála a leggyorsabb út

Read More »A Hála a leggyorsabb út

Megtalálta a Pokol kapuját a régészek egy csoportja, és ezt tárgyi leletek is bizonyítják

Megtalálta a Pokol kapuját a régészek egy csoportja, és ezt tárgyi leletek is bizonyítják

A modern ember bizonyos szempontból nagyon hasonlít a kétezer-kétszáz évvel ezelőtti görögökhöz, akik hajlamosak voltak túlságosan szkeptikusan fordulni a régmúlt tudásához - és emiatt aztán olyasmit is tévesnek tituláltak, ami kézzelfogható valóság.

Ugyanez történt a Pokol kapujával is. Hiába írt róla Cicero és Sztrabón egyaránt, hiába szerepelt annyi történetben, a mítoszok és vallási képzelet mese-elemének tartották a hitetlenek.

Most azonban olasz régészek egy csoportja egyértelmű bizonyítékot talált

A régészek Hierapolis ősi romjai mellett ásattak, amely Törökország délnyugati részén található.

Megtalálta a Pokol kapuját a régészek egy csoportja, és ezt tárgyi leletek is bizonyítják
Megtalálta a Pokol kapuját a régészek egy csoportja, és ezt tárgyi leletek is bizonyítják

Read More »Megtalálta a Pokol kapuját a régészek egy csoportja, és ezt tárgyi leletek is bizonyítják

Layer 1
Belépés Kategóriák
Index