Skip to content

Ősi vallások

Különleges Halloween lesz ma - 76 éve volt ilyen utoljára, 1944-ben!

Különleges Halloween lesz ma – 76 éve volt ilyen utoljára, 1944-ben!

Különleges Halloweent élhetünk meg 2020-ban: 76 éve, 1944-ben történt utoljára, hogy Kék Holdas éjszaka volt az Átjáró, avagy Samhain éje.

Az Átjáró ősi ünnepén már tízezer éve is szert ültek az európai emberek. Később ebből lett Samhain a keltáknál, amit a kereszténység vett át Mindenszentek Éjeként, All Hallows Eve néven. Ez rövidült Halloweenre.

Mitől igazán különleges a Halloween 2020-ban?

Az ősi ünnep különlegességét most 2020-ban az adja, hogy Kék Holdas, teliholdas alkalom köszönt ránk. A metonikus ciklus alapján tudjuk, hogy 19 évente esik ugyanarra a napra a telihold – csakhogy amikor i.e. 432-ben a görög Metonosz felfedezte ezt a különleges égi szabályosságot, még nem számoltak azzal, hogy a Hold néha kissé szabálytalanul kering, így egy-egy nap eltolódás adódhat a metonikus ciklusban.

Emiatt aztán utoljára 1944-ben történt meg, hogy Kék Teliholdas Halloweent tarthattak az emberek – már persze ott, ahol a háború borzalmai mellett még foglalkoztak ünnepekkel.

Miért Kék Hold/Kék Telihold?

Habár nagyon misztikusan hangzik, a Kék Hold valójában nem jelenti azt, hogy kékes színt ölt a Telihold – egyszerűen így nevezik azt, amikor egy naptári hónapon belül két telihold is adódik.

2020-ban egyébként összesen 13 Teliholdas éjszaka köszönt be. Nézd meg itt a holdnaptárunkat!

Különleges Halloween lesz ma - 76 éve volt ilyen utoljára, 1944-ben!
Különleges Halloween lesz ma – 76 éve volt ilyen utoljára, 1944-ben!

Read More »Különleges Halloween lesz ma – 76 éve volt ilyen utoljára, 1944-ben!

Az őszi napéjegyenlőség és Mabon ősi ünnepének titkai

Az őszi napéjegyenlőség és Mabon ősi ünnepének titkai

Az őszi napéjegyenlőség 2020-ban szeptember 22-én, délután 15 óra 31 perckor következik be Közép-Európában.

Régi, ősi időkből származó, jeles ünnep az őszi napéjegyenlőség, amikor a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. A tavaszi napéjegyenlőséggel együtt (időpontja március 21) osztotta ketté a napból kiinduló évkört. Szent Iván-naptól – június 24.- kezdtek rövidülni a nappalok.

Amióta létezik földművelés, az őszi napéj-egyenlőség a Földanya, a Nagy Anya napja, az aratást és az utána következő pihenést helyezve előtérbe, amikor majd az Álmok és Holtak Úrnője, az Öreganya fog uralkodni.

Az őszi nap-éj-egyenlőség a beérett termés, a betakarítás ünnepe, kelta szóval Mabon, a görög világban pedig Perszephóné napja.

Az őszi napéjegyenlőség és Mabon ősi ünnepének titkai
Az őszi napéjegyenlőség és Mabon ősi ünnepének titkai

Csillagászati érdekességek

Habár a közhiedelem szerint a Nap keleten kél és nyugaton nyugszik, valójában a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség idején történik egyedül így. Most tehát pontosan betájolhatjuk, merre van nyugat, mind más napon kissé eltér az iránytól a Nap zenitje.

Read More »Az őszi napéjegyenlőség és Mabon ősi ünnepének titkai

A Hold és a termékenység kapcsolata

A Hold és a termékenység kapcsolata

A Hold tisztelete egyidős az emberi civilizációval, amiként a Hold is évmilliárdok óta hat bolygónkra. Igazán nehéz volna elképzelni, milyen lenne az élet a Földön, ha nem volna égi kísérője – vagy másként viselkedne.

A szakrális, azaz isteni közreműködéssel megvalósuló mágia tízezer évekre visszanyúló történelmét végigkíséri a Hold és a holdhoz kapcsolódó tudás, na és persze a babonatikus hiedelmek.

Ismerd meg most, hogy mi a kapcsolat a Hold és a termékenység között és egyáltalán, a Hold tényleg a női princípium képviselője – vagy éppen nagyon is férfias égitest!

A Hold feminin vagy maszkulin? Attól függ!

Közkeletű elképzelés a nyugati kultúrkörben, hogy a Hold nőnemű, de legalábbis a női princípium égi jelképe. Párja, ezen elképzelés szerint, a Nap, amely tisztán és világosan férfias tulajdonságokkal bír.

Kétségtelen, hogy mind a görög, mind a római vallásokban így tekintettek rájuk a beavatottak. Azonban elég csak az iszlámra vetni egy pillantást, hogy azonnal kiderüljön, egyáltalán nem abszolút, szent igazság a Hold női mivolta.

A Hold és a termékenység kapcsolata
A Hold és a termékenység kapcsolata

Read More »A Hold és a termékenység kapcsolata

Atlantisz előkerült, avagy bizonyítottan létezett a szigetállam, 2. rész: Szantorini és a spanyol Atlantisz

Atlantisz előkerült, avagy bizonyítottan létezett a szigetállam, 2. rész: Szantorini és a spanyol Atlantisz

Szantorini lehet Atlantisz?

Szantorini egy fejlett szigetállam volt, vagy az ősi vallást követő Minószi civilizáció fejlett szigetvárosa. Hatalmas flottájával egyszerre uralta a Földközi-tenger térségét és biztosította az áruk, emberek és ötletek szabad áramlását, i.e. 20. századtól egészen a mükénéi hatalomátvételig az. i.e. 14. században.

1967-ben Sz. Marinatosz professzor fedezte fel az ősi Thérát, amikor ásatni kezdett az Égei-tenger apró, vulkanikus szigetén, Szantorinon. Egy régi nagyváros központjára bukkant, két-három emeletes házakkal, a szobákban pedig a mindennapi életet ábrázoló freskókkal.

A feltárás különlegességét tovább fokozta, hogy bár talált bútor és cserépedény maradványokat, a munkát végző és táplálékul szolgáló állatok csontjaival együtt, ám nyoma sem volt semmiféle emberi maradványnak vagy ékszernek.

Théra, a régészeti feltárások alapján, a minószi civilizáció kereskedelmi központja volt, amely nagy befolyásra tett szert az Égei-tengeren Kr. e. 2500 körül. A virágzó kereskedelem fellendítette Thérát, s ezt a gazdagságot tükrözik a házakban talált freskók.

A feltárások alapján egyértelmű, hogy a lakók még el tudtak menekülni a kitörés elől.

Az biztos, hogy a fő sziget Kréta volt, és bár cunami, földrengés, sőt a thérai vulkánkitörés is jelentős csapást mértek a minószi civilizációra, az összeomlást mégsem ezek okozták. A korai hipotézisekkel ellentétben a mükéneiek nem erőszakkal vették át a hatalmat.

A régészeti leletek, illetve a genetikai vizsgálatok eredményei alapján ma már bizonyos, hogy a minósziak és mükéneiek ugyanonnan származtak: Anatóliából. Vérség szerint rokon népek voltak, és bár ez önmagában még sosem volt akadálya egy háborúnak sem, a leletek azt bizonyítják, hogy természeti csapások gyengítették meg a minószi arisztokrácia hatalmát, amit a mükéneiek kihasználtak.

Lényegében egy uralkodó réteg elleni felkelés, de legalábbis nem háború szülte erőszak okozta a hatalomváltást.

forrás: haaretz.com

Már csak azért sem okozhatta a thérai vulkánkitörés, avagy Szantorini megsemmisülése a minószi összeomlást, mert azt követően még évszázadokig hatalma alatt tartotta a Fölközi-tenger térségét.

Atlantisz előkerült, avagy bizonyítottan létezett a szigetállam, 2. rész: Szantorini és a spanyol Atlantisz
Atlantisz előkerült, avagy bizonyítottan létezett a szigetállam, 2. rész: Szantorini és a spanyol Atlantisz

Read More »Atlantisz előkerült, avagy bizonyítottan létezett a szigetállam, 2. rész: Szantorini és a spanyol Atlantisz

Atlantisz előkerült, avagy bizonyítottan létezett a szigetállam, 1. rész: a föníciaiak és Haiti

Atlantisz előkerült, avagy bizonyítottan létezett a szigetállam, 1. rész: a föníciaiak és Haiti

Atlantisz évezredek óta izgalomban tartja az emberek fantáziáját. Az első, széles körben elterjedt és írásban fennmaradt beszámolót Platónnál olvashatjuk, és sokáig megoszlott a vélemény Atlantiszról. Most azonban eljött az ideje, hogy bebizonyítsam, Atlantisz létezett.

Cikkemben Atlantisz létének bizonyítékaira összpontosítok. A kutatástörténettől, az alternatív elméletektől, a teozófiai és más okkult elképzelésektől eltekintek, ezeket megannyi könyv és tanulmány dolgozta már fel.

A következőkben két állítást bizonyítok be:

  1. Platón több forrást gyúrt egybe, amikor leírta Atlantisz történetét,
  2. Létezett egy sokkal ősibb Atlantisz is, amelyről Platónnak nem volt tudomása.

Atlantiszról a görögök révén maradt fent a legtöbb adatunk

Atlantiszról a kezdetek óta megoszlanak a vélemények. Már Platón tanítványa, Arisztotelész is úgy kezelte, mintha csak egy legenda volna, ám mellette, utána legalább ennyien meg voltak győződve róla, hogy ténylegesen létezett Atlantisz.

Viszont arra a huszadik század végéig, sőt a huszonegyedik század elejéig kellett várni, hogy a beszámolókon túl egyre több tárgyi, földtudományi és régészeti bizonyíték váljék elérhetővé.

Alan Cameron, az ókorász szerint: „Csak a modern időkben veszik komolyan Atlantisz történetét; senki sem tette így az ókorban”. Ami viszont nem igaz. Több történeti műben is megtalálni az ókorban a rá való hivatkozást.

Atlantisz nevének jelentése és eredete

Induljunk el a kályhától: Atlantisz görögül Ἀτλαντὶς νῆσος (Atlantisz nészosz), ami annyit jelent: „Atlasz szigete”. A nevét onnan kapta, hogy a legenda szerint Poszeidón, a tenger istene uralta a szigetet, és a félisteni gyermekeit telepítette le itt, akik Kleithótól, egy halandó nőtől származtak.

Összesen öt gyermeke született tőle, és mind kaptak egy részt a szigetből, ám Atlasz volt az elsőszülött fiú, ezért ő kapta a legnagyobbat és a legfontosabbat.

Atlantisz előkerült, avagy bizonyítottan létezett a szigetállam, 1. rész: a föníciaiak és Haiti
Atlantisz előkerült, avagy bizonyítottan létezett a szigetállam, 1. rész: a föníciaiak és Haiti

Read More »Atlantisz előkerült, avagy bizonyítottan létezett a szigetállam, 1. rész: a föníciaiak és Haiti

Színeváltozás ünnepe: Imbolc, Gyertyaszentelő február 1-2.

Színeváltozás ünnepe: Imbolc, Gyertyaszentelő február 1-2.

A Színeváltozás ünnepét, az adott évtől függően, február 1-én vagy 2-án tartjuk. A Színeváltozás ünnepét az újév kezdete (Karacsún, téli napforduló) és a Fogantatás ünnepe (tavaszi napéjegyenlőség) között pontosan félidőben ünnepeljük.

A Színeváltozás ünnepe a növekvő fényről, a rituális megtisztulásról és a Leány istennő dicsőítéséről szól.

A Színeváltozás ünnepét nevezik Imbolcnak és Gyertyaszentelőnek is

Az európai vallásokra rátelepedő és azokat többé-kevésbé magába olvasztó idegen kultusz, a kereszténység nem csak a karácsonyt, a húsvétot, a halottak napját próbálta bekebelezni, hanem olyan ősi ünnepeket is, mint az Imbolc – amit a kelták előtt, mi az ősvallás követői a Színeváltozás ünnepének neveztünk.

Színeváltozás ünnepe: Imbolc, Gyertyaszentelő február 1-2.
Színeváltozás ünnepe: Imbolc, Gyertyaszentelő február 1-2.

Read More »Színeváltozás ünnepe: Imbolc, Gyertyaszentelő február 1-2.

A legelső (ismert) templom 12000 éves és ezt egy katasztrófa is bizonyítja

A legelső (ismert) templom 12000 éves és ezt egy katasztrófa is bizonyítja

Az eddig ismert legelső templom-komplexumot 12000 éve kezdték építeni az Ősvallás követői, az Istennő hívei. A templom kormeghatározását egy ősi kataklizma tette még pontosabbá.

Az Anatóliában, a mai Göbekli Tepében található őskori templom tájolásáról itt írtunk már korábban.

A legelső (ismert) templom 12000 éves
A legelső (ismert) templom 12000 éves

Az ősvallás legalább 16000 éves

Ez alapján bizonyos, hogy az ősvallás követői már legalább 16000 évvel ezelőtt gyakorolták vallásukat, hiszen a Deneb, vagy a csillagászati nevén Alpha Cygnus (a Hattyú csillagkép legfényesebb, az éjszakai égbolt harmadik legfényesebb csillaga) ekkoriban töltötte be a sarkcsillag szerepét, azaz az éjszaki égbolt középpontját.

A Deneb, vagy a csillagászati nevén Alpha Cygnus töltötte be a sarkcsillag szerepét
A Deneb, vagy a csillagászati nevén Alpha Cygnus töltötte be a sarkcsillag szerepét

Read More »A legelső (ismert) templom 12000 éves és ezt egy katasztrófa is bizonyítja

Téli napforduló az Ősvallásban: Karácsony, Karacsúny, A Fény ősi ünnepe, a bizonyossá vált újraszületésé

Téli napforduló az Ősi vallásban: Karácsony, Karacsúny, A Fény ősi ünnepe, a bizonyossá vált újraszületésé

Az Ősi vallásban a téli napforduló a négy nagy ünnep egyike. A Fény újjászületésének, az Élet születésének ideje.

A téli napfordulót az ősidők óta megünneplik az emberek szerte a világon. Olyan közös esemény, ünnep ez, amelyen az egész emberiség egyként osztozik.

A szakrális születés, az újraszületés kezdő pillanata december 21-22, a tél napforduló mindenkori ideje

Ez az az időpont, amikor a szakrális felfogás szerint a lélek újra testet ölt. Az ősi hitben ez a világlélek, a Föld éltető lelke, amely ekkor, a téli napforduló idején tér vissza a föld-testébe.

A dátum azért változik, mert a 365 napos év nem pontos. Ezért szükséges négy évente (kivéve az évszázadok esetében) egy szökőnapot beiktatni.

A téli napforduló dátuma emiatt három éven át december 21-re esik, míg a negyedik évben (mindig a szökőév előtti évben) december 22-re

Read More »Téli napforduló az Ősi vallásban: Karácsony, Karacsúny, A Fény ősi ünnepe, a bizonyossá vált újraszületésé

Samhain, Halloween, október 31.: az Átjáró időszaka

Az Átjáró ősi szakrális ideje október 31. napnyugta és november 2. napnyugta közötti időszakra esik. Az ősvallásban ezt a három napos időszakot tekintették úgy, mint a lelkek eltávozásának idejét.

Október 31. napnyugtával kezdődik az a szakrális időszak, amit az Átjáró idejének nevezünk és egészen november 2. napnyugtáig tart.

Az Átjáró ideje az ősvallásban

Ezen három napos időszak az, amikor a lelkek szabadon távozhatnak a túlvilágra, illetve azon nyolc alkalom egyike, amikor a létsíkok közötti átjárás könnyeddé válik.

A lelkek csak az Átjáró idején távozhatnak?

Szó sincs róla! A lelkek, a test halála után, bármikor átjuthatnak a túlvilágra, ám a tapasztalatok azt mutatják, ez gyakorta nem valósul meg. Habár van rá mód, hogy átjárót nyissunk az év bármely szakában, az Átjáró ideje az, amikor ez magától is megnyílik.

Ilyenkor tehát, az ősvallás tanai szerint, a feladatunk utat mutatni azoknak a lelkeknek, akik még nem távoztak el.

Az utódvallásokban, mint a kelta hitvilágban vagy éppen a kereszténységben, másként nevezik ezt az időszakot.

Lehet, hogy Te is egy, a Földre született angyal vagy?
Samhain, Halloween, október 31.: az Átjáró időszaka

Read More »Samhain, Halloween, október 31.: az Átjáró időszaka

Index